Lázár János hangsúlyozta, hogy jelentős átalakulás várható a személyszállítás területén.
Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden délelőtt az Országgyűlés ülésterme előtt bemutatta az új személyszállítási törvény lényeges elemeit.
Lázár János a felszólalásban ismertette, hogy a magyar kormány öt témában foglalkozik a közlekedés ügyében: a jogi keretek és a szabályozás felülvizsgálata, aminek a céljában ma összegyűltek az ülésteremben; vasúti pálya korszerűsítés; a járműállomány megújítása; az állam szolgáltatóvállalatának az átalakítása; valamint az utasok komfortérzetének a fokozása.
"A Parlamentben kedd délelőtt az építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy javaslatot terjesztenek elő a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi törvény módosítására. A miniszter kiemelte, hogy a tárca célja egy alapvető koncepcionális változás, és azt szeretnék elérni, hogy a személyszállítási törvény egyfajta közlekedési alkotmányként funkcionáljon."
A közlekedés alapvető emberi jogként való felfogása egyre fontosabbá válik - hangsúlyozta Lázár János. Véleménye szerint a közösségi közlekedés szerepe folyamatosan növekszik, és a foglalkoztatottság szintje most érte el csúcspontját. A választópolgárok többsége kénytelen ingázni lakóhelyük és munkahelyük között, ami a modern élet elengedhetetlen részévé vált.
A parlamenti ismertetőjében a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon elengedhetetlen a mobilitási jog biztosítása mindenki számára. Ma egy javaslat kerül terítékre a személyszállítási törvény keretein belül, amely arra fókuszál, hogyan valósítható meg mindez a gyakorlatban. Céljuk, hogy a választópolgárok a befizetett adóik ellenében könnyedén eljuthassanak munkahelyeikre - tette hozzá a miniszter.
A válaszadók a munkaalapú társadalom lehetőségeit mérlegelik. Debrecenben és Szegeden több tízezer új munkahely fog létrejönni, és kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók könnyen elérjék ezeket a városokat. Az alapvető cél az, hogy senkinek ne kelljen fél óránál hosszabb ideig ingáznia. Ezt a kérdést két fő szegmensre bonthatjuk: a fővárosi agglomerációra és a vidéki területekre.
- hangsúlyozta Lázár János, aki úgy véli, hogy a Parlamentnek kiemelt figyelmet kell fordítania ennek az alapvető jognak a szabályozására, és lényeges döntéseket kell hoznia e téren.
A miniszter szerint a személyszállítási alkotmánynak a konkrét rendelkezései területi logikába szervezve mondják meg azt, hogy egy magyar állampolgárnak napi szinten mire van szüksége a közösségi közlekedésben. Magyarországon a közlekedési ágazat nyilvántartása szerint összesen 3155 településsel kell számolni. Körülbelül 900 olyan település van, ahol mindenképpen be kell avatkozni, és bővíteni kell a szolgáltatást, ennyi települést mindenképp érinteni fog a törvényjavaslat.
Célunk, hogy a választópolgárok napi három alkalommal kényelmesen eljuthassanak a járási központba, és ugyanennyiszer vissza is térhessenek otthonukba.
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta.
A tervezet értelmében a járási központ és a megyeközpont közötti közlekedést szigorúan szabályozzák. A jogszabály előírja, hogy a járási központból napi szinten kétszer kell biztosítani a megyeközpontba való eljutást, ami összesen négy utazást jelent: kétszer a megyeközpontba, és kétszer vissza a járási központba. Ezen kívül, a megyeközpontból a fővárosba is hasonló módon kell eljutni, napi két oda és két visszaúttal, így itt is négy utazással kalkulálunk.
Összegezve:
A végrehajtási rendelet további részleteket is tartalmaz majd, amelyek konkrétabb irányelveket határoznak meg. Emellett elmondta, hogy 2000 település esetében nem szükséges beavatkozás, mivel ezeknél a helyszíneknél lényegesen kedvezőbb feltételek állnak rendelkezésre. Ezzel szemben 34 járásban aktív beavatkozásokra kerül sor, míg 45 járásban csupán kisebb mértékű változtatásokra lehet számítani. Továbbá, 11 járásban pedig teljes körű átalakításokra van szükség. Hangsúlyozta, hogy Budapest és Debrecen kiemelt szerepet kap a járási központok és megyeszékhelyek viszonylatában.
Lázár János az Országgyűléshez fordult, kérve, hogy fontolják meg az előterjesztés tartalmát.
