Legkésőbb szerdán mindenki felfedezi, mi az, ami hiányzott ebből az őszből.
Hajnalban egy erőteljes hidegfront érkezett északnyugat irányából, amely markáns lehűlést idézett elő. Ahogy délkelet felé halad, szeles és csapadékos időjárást hoz magával – és ez tulajdonképpen üdvözlendő.
Az Időkép cikke alapján hazánkban október 4-én volt az utolsó alkalom, amikor országos csapadék hullott, ami már közel hét hete történt. Azóta csupán néhány kisebb eső zavarta meg a száraz időszakot, főként a Dunántúl területén, továbbá október 15-én északkeleten is megfigyelhető volt némi csapadék.
Reggel 7 óra környékén Győrtől délre egy kisebb zivatarlánc alakult ki, amely szép peremfelhővel vonul kelet, délkelet felé. Tényőről jégesőt is jelentett az Időkép egyik észlelője.
Mivel a front hullámot vet fölöttünk, így többfelé kiadós mennyiségű, 10 mm-t meghaladó eső eshet. A legkevesebb várhatóan nyugaton, északnyugaton fog esni, ott többfelé 5 mm alatt marad majd a lehulló csapadék mennyisége.
A front hátoldalán fagyos levegő áramlik fölénk, azonban a csapadékzóna már távozik, így csupán a Bakonyban, a Mecsekben, valamint az Északi-középhegység magasabb csúcsain tapasztalhatunk átmeneti havas esőt, esetleg havazást az eső helyett. Azonban tartós hóréteg kialakulása nem valószínű. A délelőtt folyamán több helyen is elérhetjük a 10 fokos hőmérsékletet, különösen délen és keleten, ám délutánra országszerte 5-6 fokkal csökken a hőmérséklet.
Csütörtök reggel már több helyen fagyos időjárás vár ránk, míg péntekre akár szélesebb területeket is érintő havazás érkezhet.
A HungaroMet legutóbbi agrometeorológiai jelentése, melyet 6 nappal ezelőtt tettek közzé, részletes információkat nyújt a mezőgazdasági időjárási viszonyokról.
a harminc napos csapadékösszeg 40-60 mm-es hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest. A talaj felső 20 centiméteres rétege az ország délnyugati és északkeleti tájainak kivételével sokfelé kritikusan száraz.
Az elmúlt kilencven nap csapadékviszonyai jelentős eltéréseket mutatnak. Az őszi időszak első felét, különösen a szeptember közepi Borisz ciklon hatásait figyelembe véve, az északi régiókban jelentős csapadéktöbblet tapasztalható, míg a déli és délkeleti területeken hasonló mennyiségű vízhiány figyelhető meg. A középső talajréteg, amely 20-50 cm mélyen helyezkedik el, csupán a délkeleti országrészben mutat szárazabb állapotot; ezzel szemben a hazánk többi részén a talaj vízellátottsága kielégítő. A fél méternél mélyebb talajrétegben a Dunántúl nyugati szakaszán és bizonyos északi területeken bőséges nedvesség gyűlt össze az ősz első felében. Ezzel ellentétben az alföldi tájak, amelyek kevesebb csapadékot kaptak, még várakoznak a talajok őszi és téli feltöltődésére.
A száraz időjárás hatásai sajnos nem kedveznek az őszi vetésű gabonáknak. Az elmúlt több mint egy hónapban tartó aszály következtében sok helyen a talaj felső rétege, amely az őszi gabonák gyökérzetét táplálja, kiszáradt. Az október elején elvetett kalászosok viszont még megfelelő nedvességhez jutottak, ami lehetővé tette számukra az optimális korai fejlődést; ezek az állományok jellemzően 3-5 leveles állapotban vannak, sőt, egyesek már bokrosodásnak is indultak. Ezzel szemben a későbbi vetések jelentős hátrányban vannak: a talaj kiszáradása miatt nehezen, sőt, egyenetlenül keltek ki, így jelentős lemaradásban állnak a fejlődésük során.
A Borisz ciklon távozása után készült jelentésünkben megállapítottuk, hogy a helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék ellenére az ország nyári aszályának súlyossága alig csökkent. Szeged és Kecskemét térségében továbbra is aggasztó vízhiány tapasztalható a HungaroMet legfrissebb adatai alapján.
Az éghajlatváltozás nyilvánvalóan tükröződik a csapadék eloszlásának átalakulásában: a csapadék már nem a megszokott módon, hanem egyre inkább ritkábban, viszont jelentősebb mennyiségben érkezik. Ez a jelenség azt is magával hozza, hogy a szárazabb, aszályos időszakok egyre hosszabb ideig tartanak.
