A lengyel kormánypárt feszülten figyel, míg Maduro látszólag teljes nyugalomban van.

Fotó: POOL / AFP / Christophe Petit Tesson - Andrzej Duda lengyel elnök Emmanuel Macron francia elnökkel és feleségével a Notre Dame székesegyház előtt 2024. december 7-én

A 2024-es választások számos meglepő eseményt tartogatott, és Románia sem volt kivétel. Az elnökválasztás első fordulójában a szélsőjobboldali párt nem várt diadalt aratott, ám ezt követően egy újabb sokkoló esemény következett. Mindössze két nappal a második fordulóra való voksolás előtt a román alkotmánybíróság váratlanul érvénytelenítette az addigi választási eredményeket. Ez a döntés példa nélküli helyzetet idézett elő, különösen a kormányalakítás folyamatát illetően, hiszen sok mindent át kellett értékelni és újra tervezni.

Júniusban az európai választók döntöttek az Európai Parlament (EP) új összetételéről, amely jelentős hatással volt a politikai tájra. A franciaországi eredmények következtében Emmanuel Macron elnök úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet, és új választásokat hirdetett. Ezt követően novemberben az Egyesült Államokban is zajlottak fontos politikai események, ahol Donald Trump republikánus jelölt diadalmaskodott az aktuális alelnök, Kamala Harris felett az elnökválasztáson.

Természetesen a 2025-ös év is izgalmas választási fordulatokat hozhat magával. Jövőre például a parlamenti választásra kerül sor, ami jelentős hatással lesz a politikai tájképre.

Lengyelországban elnökválasztási folyamat zajlik.

Bár a román államfő személyének megválasztása hivatalosan már idén esedékes lett volna, az annullálás következtében ez a folyamat meghiúsult. Néhány szakértő optimistán úgy gondolja, hogy akár még decemberben is sor kerülhet az újabb első fordulóra, azonban a legtöbben arra számítanak, hogy a választásokra 2025 márciusa előtt nem kerül sor.

Franciaországban újabb parlamenti választásra lehet számítani, még akkor is, ha az idén már zajlott egy előrehozott voksolás. A nyári választások során a Nemzetgyűlésben három jelentős, 140-190 fős frakció alakult, amelyek nem igazán mutatnak hajlandóságot az együttműködésre.

Ez alól természetesen van egy kivétel, ha a kormány megbuktatásáról van szó. Michel Barnier szeptemberben vette át a miniszterelnöki posztot. December elején viszont Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség, valamint Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés közös bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, amely 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban.

Macron határozottan kijelentette, hogy mandátuma végéig, azaz 2027-ig, nem tervez új parlamenti választások kiírását. Elemzők véleménye azonban arra mutat, hogy ez a törekvés valószínűleg nem állja meg a helyét.

A többség arra készül, hogy jövő nyáron újabb előrehozott parlamenti választást kell kiírni

- nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szakértője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Eredetileg Romániában senki sem gondolta, hogy 2025-ben ismét választásokra kerül sor. Az ország történetében példa nélküli válsághelyzet alakult ki az elnökválasztás és annak érvénytelenítése miatt. A tervek szerint az első fordulót 2025 tavaszán fogják újra megrendezni.

Venezuelában, de világszerte is feszülten figyelték a 2024-es elnökválasztás eseményeit. A közvélemény-kutatások világosan jelezték, hogy a választók többsége a változásra szavaz. A választások végkimenetele megerősítette ezt a vágyat: Edmundo González, az ellenzéki jelölt, a legtöbb szavazatot kapta. Ezt a győzelmet nemcsak hangoztatták, hanem hitelesítették is: a szavazókörök 85%-ának jegyzőkönyveit összegyűjtve tudták bizonyítani a sikerüket.

A hivatalos eredmény azonban nem ezt tükrözte. Ezek alapján

Nicolás Maduro, aki már korábban is betöltötte az elnöki posztot, a szavazatok 51%-át tudta megszerezni, míg ellenfele, González, a voksok 44%-át kapta. Az ország vezetése azonban nem nyújtott semmiféle magyarázatot arról, hogy miként történt az eredmények számítása és ellenőrzése.

2025 decemberében Venezuelában parlamenti választásokra kerül sor. Ha az ellenzék sikerrel zárta volna az elnökválasztást, a következő lépésük az lett volna, hogy a parlamentben kétharmados többséget biztosítsanak maguknak a választások során. Ez lehetővé tette volna számukra, hogy könnyebben leváltsák Maduro szövetségeseit a döntéshozó pozíciókból. Azonban az elnökválasztás eredményei alapján ezek a terveik jelenleg már nem tűnnek reálisnak.

Miután az FDP, az SPD és a Zöldek által létrehozott jelzőlámpás koalíció 2021 szeptemberében megtartott választások után megalakította kormányát, 2025 őszén már eleve várható volt egy újabb szövetségi választás.

Miután a koalíció november elején kibékíthetetlen ellentétek miatt összeomlott, Olaf Scholz kancellár nehéz helyzetbe került. Németországban sajátos szokás, hogy egy kormány és annak vezetője nem távozhat egyszerűen. Ehhez bizalmi szavazás szükséges, amely során a képviselők név szerint nyilvánítanak véleményt az ország vezetőjének további támogatásáról. Ez a Weimari Köztársaság örökségéből fakadó intézmény, egyfajta védelmi mechanizmus, amely segít megakadályozni, hogy egy kormány a radikális erők befolyása alá kerüljön.

Scholz tehát bizalmi szavazást kezdeményezett saját maga ellen, és – ahogyan az várható volt – végül elvesztette a parlamenti képviselők bizalmát. Ezzel pedig egyértelművé vált, hogy a német polgárok ősz helyett már februárban meghozhatják döntésüket arról, ki vezesse az országot a következő négy év során.

A 2025 tavaszán esedékes lengyel elnökválasztás kulcsfontosságú fordulópontot jelenthet az ország politikai táján. Az egy évvel ezelőtt, 2023 decemberében hivatalba lépett Donald Tusk vezette kormány számára komoly kihívást jelent, hogy a korábbi, Jog és Igazságosság (PiS) párthoz tartozó Andrzej Duda továbbra is a köztársasági elnöki székben ül. A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a kormány eddigi intézkedéseit és politikai stratégiáit a választások közeledtével fokozott figyelem kíséri.

Andrzej Bobinski, a varsói Polityka Insight elemzőintézet munkatársa úgy véli, hogy ez a választás kulcsfontosságú jelentőséggel bír.

A The Economist által idézettaként szerepel.

A PiS elnökjelöltje Karol Nawrocki, Tusk pártja, a Polgári Platform pedig vele szemben Rafał Trzaskowskit, Varsó főpolgármesterét indítja. A közvélemény-kutatási adatok alapján szükség lesz második fordulóra is, és a küzdelem kettejük között dőlhet el.