Magyarország kockázatba sodorhatja rangos pozícióját.
Magyarországon évről évre egyre kevesebb klinikai gyógyszervizsgálat indul, ami azzal fenyeget, hogy elveszítheti az ország az előkelő helyezését ezen a téren. Amellett, hogy a betegek számára fontos esélyt jelent a legújabb fejlesztésű terápiákhoz való hozzáférés, a klinikai vizsgálatok szakmailag és anyagilag is hasznot jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek, ez pedig fontos szempont a döntéshozatalban és a betegérdekeket tekintve is.
A világ jelenlegi helyzete tele van kihívásokkal és bizonytalanságokkal, így Magyarország számára elengedhetetlen, hogy maximálisan kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek az ország fejlődésében. Az egyik kulcsfontosságú terület a klinikai vizsgálatok, amelyekben Magyarország eddig kedvező pozíciót foglalt el. Azonban sajnálatos módon ezeknek a vizsgálatoknak a száma az utóbbi időben folyamatosan csökken, ami aggasztó jelenség.
"Magyarország jól járna azzal, ha egyre többen felismernék, milyen értékek rejlenek a klinikai vizsgálatok elvégzésében. A legfrissebb felmérések alapján az európai klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban az láthatjuk, hogy Magyarországon ezek száma évente nagyjából öt százalékkal csökken. Azt prognosztizáljuk, hogy ez gyorsulni fog. Törekedni kellene arra, hogy megőrizzük azokat a lehetőségeinket, amelyekkel korábban élni tudtunk" - mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) igazgatója egy áprilisban megrendezett szakmai konferencián.
Magyarország azonban mára a régióban lemaradásban van. A konferencián elhangzott, hogy Romániában például külön állami stratégiát dolgoztak ki arra, hogyan tudnának minél több klinikai vizsgálatot vonzani. Csehországban az elmúlt évben már jóval a magyarországi szint felett jártak, míg Németországban, ahol az innovatív gyógyszerek rögtön a támogatott körbe kerülnek, amint engedélyezik a piaci értékesítésüket, bevezették azt a kötelezettséget, hogy bizonyos mennyiségű klinikai vizsgálatnak Németországban kell történnie.
Kína nem csupán Európa versenytársa a klinikai vizsgálatok területén, hanem a globális színtéren is egyre jelentősebb szereplővé válik. Ezen kívül olyan régiók, mint Dél-Amerika, szintén vonzó célpontokká kezdenek válni a gyógyszergyártók számára, mivel itt jelentős népesség és gyors betegbevonási lehetőségek állnak rendelkezésre. Ez a tendencia elvonja az európai kutatásokat, ami felerősíti a versenyt a kontinens országaiban a vizsgálatok megszerzéséért. A European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) statisztikái azt mutatják, hogy az Európai Unióban a kutatásra és fejlesztésre szánt források 2010 és 2022 között évente átlagosan 4,4%-kal növekedtek, 27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a növekedés 5,5%, míg Kínában egy figyelemre méltó 20,7%-os ütemet mutatott.
Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának sürgősen fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren.
Mindezeket figyelembe véve érdemes kiemelni, hogy Magyarország a legfontosabb szereplők között foglalt helyet az Európai Gazdasági Térség (EGT) keretein belül. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az EU-n belül, hanem a kibővített európai térségben is jelentős részesedéssel bír a klinikai vizsgálatok terén. A statisztikák szerint körülbelül százezer emberre 1,68 vizsgálat jutott, ami az országok rangsorában az ötödik pozíciót jelenti. Ez egyúttal azt is tükrözi, hogy viszonylag erős alapokról indult a csökkenő tendencia.
Szalóki Katalin kiemelte, hogy a klinikai vizsgálatok számának csökkenésében több tényező játszik szerepet. Ilyen például a toborzás nehézségei, valamint az, hogy a megfelelő jóváhagyások megszerzése és a szerződések megkötése gyakran bonyolult és időigényes folyamat. Emellett aggasztó, hogy sok esetben a közvéleményben elterjedt kép a vizsgálatokról nem tükrözi a valóságot, hiszen ezek a kutatások ma már sokkal szakszerűbben és professzionálisabban zajlanak. Ráadásul, az állami ösztönzők hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a klinikai vizsgálatok számának növelése nem történik meg a kívánt mértékben.
A 2023 végén és 2024 elején bemutatott iparstratégia határozottan kiemelte, hogy Magyarország számára létfontosságú a klinikai vizsgálatok számának megőrzése, mivel ez nem csupán gazdasági szempontból előnyös, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is elengedhetetlen. Ezek a vizsgálatok jelentős bevételt generálnak az országnak, egyúttal pedig költségmegtakarítást jelentenek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára. Ezen vizsgálatok révén elkerülhetőek olyan kiadások, amelyek egyébként az egészségügyi ellátórendszert terhelnék, így hozzájárulva annak fenntarthatóságához.
Lényeges összetevője ennek, hogy a gyógyszergyártók akkor fognak klinikai vizsgálatokat Magyarországra hozni, ha utána a gyógyszerük elérhető lesz itt. A gyártóknak nem mindegy, hogy egy országban a finanszírozási periódus akár három-öt év lehet-e vagy sem, hogy biztosan tudhatják-e, hogy egy év múlva befogadásra kerül a gyógyszer.
