Ausztriában megkötötték a koalíciós megállapodást az ÖVP, az SPÖ és a NEOS pártok között.

A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.

A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas "Most helyesen cselekedni. Ausztriáért", programtervezet szolgál. A tervezet hangsúlyosan a "konszenzust és pragmatizmust" helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára "a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg". A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. "Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban".

A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek között szerepel a családegyesítés azonnali leállítása, legalábbis átmenetileg. Emellett napirendre kerül a kiskorúak fejkendőviselésének tilalma is. A bérleti jogot érintő intézkedések között a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamának öt évre emelése is szerepel. A koalíciós partnerek elkötelezettek az osztrák fegyveres erők fejlesztése mellett, és folytatják részvételüket a Sky Shield együttműködés keretein belül. A "jelenlegi gazdasági kihívások" figyelembevételével az új szövetségi kormány hét éven belül tervezi a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálását, hogy elkerülje a túlzottdeficit-eljárást. A költségvetési terv, ahogyan azt már korábban bejelentették, 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, míg 2026-ra 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.

A miniszteri tisztségek elosztásáról a dokumentum nem szolgáltat információt; a végső döntéseket a pártok közötti egyeztetések keretében fogják meghozni a közeljövőben. Az új szövetségi kormány beiktatásának várható időpontja továbbra is a következő hétfő. Ennek feltétele, hogy a pártbizottságok jóváhagyják a koalíciós megállapodást, amelyhez kétharmados többség szükséges. Az új koalíció célja a bankadó emelése, hogy ezzel "méltányos hozzájárulást" nyújtsanak a költségvetési hiány csökkentéséhez. A tervek szerint 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik az illetéket, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a legutóbb közzétett kormányprogram alapján. A bankok 2023-ban már több mint 150 millió eurót fizettek "stabilitási illeték" formájában.

A tőke hatékony elosztásának érdekében a tőkepiacok megerősítésére irányuló intézkedéseket dolgoznak ki. "Kulcsfontosságú, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiac lehetőségei. Ezért elengedhetetlen a méltányos szabályozás, az átlátható keretek és a szilárd, független pénzügyi felügyelet" - olvasható a tervezetben. Érdekesség, hogy a program nem tesz említést az értékpapírokhoz kapcsolódó tőkenyereségadó eltörléséről, amelyet a korábbi kormányzat javasolt. A kormány hangsúlyt helyez az "átfogó pénzügyi oktatás" fejlesztésére is, különös figyelmet fordítva a háztartások költségvetésére, a megtakarításokra, a biztosításokra és a különböző befektetési lehetőségekre. A szélsőségek és a terrorizmus ellen folytatott harc keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a "politikai iszlám" ellen. Ezen kívül további büntetőjogi intézkedések bevezetését tervezik a vallási indíttatású szélsőségekkel szemben.

Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével. A kormány emellett nemzetközi mintára "nemzeti cselekvési tervet" kíván kidolgozni a "szélsőjobboldali fenyegetés" ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. "Az erőszak általános megelőzése érdekében" betiltják "bizonyos típusú kések" birtoklását közterületen.

A közelgő kormány számára kiemelkedő prioritás az inflációval szembeni harc, ennek érdekében mérlegelik az árfelügyelet bevezetését olyan szektorokban, ahol a szabad piac elvei nem érvényesülnek. A 2024 őszén lezajlott választások során a Herbert Kickl irányítása alatt álló, jobboldali Osztrák Szabadságpárt kapta a legtöbb voksot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg a kormány megalakításával, hanem a néppárt vezetőjét, Karl Nehamert. Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS közötti első koalíciós tárgyalások kudarcba fulladtak, ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ elnökét kérte fel a kormányalakításra. Az Osztrák Szabadságpártnak azonban nem sikerült konszenzust kialakítania a néppárttal, így ismét koalíciós egyeztetésekbe kezdtek az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.

Kickl meglepetését fejezte ki a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint hangsúlyozta, amíg nem áll fel egy új kormány, addig a kormányprogramról való diskurzus értelmetlen. A politikus kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap valóban jóváhagyja a megállapodást. Werner Kogler, a Zöldek vezetője viszont örömmel üdvözölte, hogy hosszú hónapok "tárgyalásai" után végre megszületett a koalíciós megállapodás, amely szerinte elhárította a közvetlen veszélyt, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes és szabadságkorlátozó kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler hangsúlyozta, hogy a Zöldek alaposan át fogják nézni a programot, és kritikus hozzáállással figyelik majd a kormány munkáját.