Elképesztő tény: Magyarország átlaghőmérséklete bő egy évszázad alatt ennyivel emelkedett!
Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt - írta HungaroMet Zrt. pénteken közölt elemzésben.
A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött.
A jelentések szerint 1901 óta a hőhullámos napok száma több mint 9 nappal emelkedett, amikor a középhőmérséklet országos szinten legalább 25 Celsius-fokot mutatott. 2024-ben különösen figyelemre méltó volt a helyzet, hiszen 36 napon át tartott ez a hőség, amikor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 25 Celsius-fokot.
A változás trendje országszerte kedvező képet mutat: a legkisebb növekedés, mindössze 1-2 nappal, a középhegységek területén figyelhető meg. Ezzel szemben a Nyírség, valamint a délnyugati határvidék, mint például Belső-Somogy és a Zala-dombság, jelentősebb, 3-6 napos hőhullámokkal szembesültek. Az Alföld déli része, továbbá a Duna középső szakasza még drámaibb változást mutat, ahol 1901 óta 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma.
Hozzátették: hőhullámnak tekintik, amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium. Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot.
Két hőségperiódust összefüggőnek minősítettek, ha a közöttük eltelt időszakban nem volt jelentős lehűlés. Ezzel szemben különállónak számítottak, ha a két hőség között a napi középhőmérséklet vagy 21 Celsius-fok alá esett, vagy ha legalább három egymást követő napon 25 Celsius-fok alatt maradt.
A kutatások alapján Budapest belterületén már az 1900-as évek korai szakaszában is tapasztalhattunk 10 napnál hosszabb hőségperiódusokat. Ugyanakkor több év is akadt, amikor a fővárosban nem jelentkeztek hőhullámok.
1961 és 1990 között csupán két esztendőben, az 1970-es évek elején, regisztráltak 10 napnál hosszabb hőségperiódust. Ezzel szemben 1991 és 2020 között a hőségperiódusok száma drámaian megnövekedett, hiszen az évek felében már tapasztalhattunk ilyen hosszú hőhullámokat. 2024 nyarán a leghosszabb hőség 27 napig tartott, ami csak a 2018-as eseményhez képest maradt el, hiszen akkor 30 napos hőhullámot élhettünk át.
Hozzátették: az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket és a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az öt legmelegebb közé Európában. Magyarországon is rendkívül forró volt a június, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb volt 1901 óta.
