Elérkezett az idő, hogy komolyan foglalkozzunk az autonóm fegyverek szabályozásának kérdésével.
Az autonóm és mesterséges intelligenciával támogatott fegyverrendszerek már napjainkban is kiemelkedő szerepet töltenek be a különböző fegyveres konfliktusokban, a távoli Ukrajnától egészen Gázáig. A nemzetek világszerte fokozzák védelmi költségvetésüket, ami új impulzusokat adhat az MI-alapú katonai technológia fejlődésének – olvasható a Reuters friss jelentésében.
Az ilyen típusú fegyverek fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó globális szabályozások megalkotása sajnos nem tart lépést a technológiai fejlődéssel.
Az ENSZ hagyományos fegyverekre vonatkozó egyezménye (CCW) a nemzetközi humanitárius jog alapvető pillére, amely a fegyverek használatának szabályozására hivatott. Ezzel szemben az MI-vezérelt fegyverekre vonatkozó nemzetközi normák szinte teljesen hiányoznak, ami komoly aggodalomra ad okot a globális biztonság és etikai kérdések terén.
A hét elején megrendezett találkozón az egyik kiemelt téma a teljesen autonóm rendszerek lehetséges betiltása volt. Ezek a rendszerek ugyanis emberi irányítás nélkül tevékenykednek, ami számos etikai és biztonsági kérdést vet fel.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, 2026-ig terjedő határidőt tűzött ki az államok számára, hogy kidolgozzanak egyértelmű irányelveket a mesterséges intelligencián alapuló fegyverek alkalmazására. Az emberi jogi szervezetek azonban aggodalmukat fejezik ki, hangsúlyozva, hogy a kormányok között még nem alakult ki egységes álláspont e kérdésben.
Alexander Kmentt, az osztrák külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért felelős vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a helyzet sürgős átalakulásra szorul.
"Az idő valóban fogytán van a korlátok felállítására. Ez azonban szükséges, hogy elkerülhetők legyenek a rémálomszerű forgatókönyvek, amelyekre neves szakértők figyelmeztetnek" - fogalmazott Kmentt.
Az ENSZ Közgyűlésének hétfői, New York-i ülése volt a testület első olyan ülése, amely az autonóm fegyverekkel foglalkozik.
Bár jogilag nem kötelező erejű, a diplomáciai tisztviselők a konzultációkkal nyomást akarnak gyakorolni a katonai hatalmakra, amelyek ellenállnak a szabályozásnak. Az ellenérvük, hogy a szabályok tompíthatják a technológia harctéri előnyeit.
A kampánycsoportok véleménye szerint az ENSZ-nek foglalkoznia kell a CCW által nem érintett fontos kérdésekkel is. Különösen hangsúlyozzák az etikai és emberi jogi problémákra, valamint az autonóm fegyverek nem állami szereplők általi alkalmazására vonatkozó aggályokat.
A CCW-tárgyalások következő szakasza szeptemberre van kitűzve, addig az érintett országoknak fontos feladatuk lesz a meglévő nézeteltérések áthidalása.
Az Amnesty International véleménye szerint a kérdés rendezéséhez elengedhetetlen egy jogilag kötelező érvényű megállapodás megalkotása. Patrick Wilcken, a szervezet katonai, biztonsági és rendészeti kutatásainak szakértője kiemelte: "A technológiai fejlődés rendkívül dinamikus ütemben zajlik."
Az ENSZ Közgyűlése 2023-ban fontos döntést hozott, amely sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy foglalkozzon az autonóm fegyverekkel járó kockázatokkal. Ekkor a határozatot 164 ország támogatta, jelezve a globális aggodalmat a technológiai fejlődés következményei miatt.
Az Amnesty szerint sok ország támogatja egy globális keretrendszer kialakítását. Ugyanakkor az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India inkább a nemzeti irányelveket vagy a meglévő nemzetközi törvényeket részesíti előnyben.
Az amerikai Pentagon szóvivője a Reutersnek nyilatkozva kifejtette, hogy nem kaptak meggyőző bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi jogi keretek nem lennének elegendők. Emellett hangsúlyozta, hogy az autonóm fegyverek potenciálisan alacsonyabb kockázatot jelenthetnek a civilek számára, mint a klasszikus fegyverek.
A szabályozás hiányában az autonóm rendszerek folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendenek.
A Future of Life Institute nevű nonprofit szervezet fegyverszakértői nagyjából 200 autonóm fegyverrendszer telepítését követték nyomon Ukrajnában, a Közel-Keleten és Afrikában.
Az intézet információi alapján az orosz hadsereg körülbelül 3000 Veter kamikaze drónt telepített Ukrajnába. Ezek a drónok autonóm képességekkel rendelkeznek, lehetővé téve számukra, hogy önállóan felderítsenek és célpontokat támadjanak meg.
Ukrajna már korábban is bevetett félautonóm drónokat a konfliktus során.
Izrael MI-rendszereket használt célpontok azonosítására Gázában.
A Human Rights Watch állásfoglalása szerint a nemzetközi jog keretein belül az autonóm fegyverekhez kapcsolódó elszámoltathatóság alapvető problémái továbbra is nyitott kérdések maradnak. Ezen fegyverek szabályozatlansága komoly fenyegetést jelent az emberi jogok védelmére nézve.
António Guterres a hétfői tanácskozáson hangsúlyozta, hogy azok a gépek, amelyek képesek emberi életet oltani anélkül, hogy emberi felügyelet állna mögöttük, politikai szempontból elfogadhatatlanok és erkölcsileg elítélendők. A nemzetközi jognak sürgősen be kellene tiltania az ilyen technológiákat.
Az ENSZ főtitkára ismételten hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van egy jogilag kötelező egyezmény elfogadására 2026-ig. A nemzetközi szervezet tavaly közzétett jelentése alapján széleskörű konszenzus mutatkozik bizonyos alapelvek tekintetében.
Először is - az ilyen képességek alkalmazása feletti emberi ellenőrzés alapvető fontosságú. "Nem delegálhatunk élet-halál döntéseket gépekre" - Guterres.
"A rendelkezésre álló idő egyre kevesebb a megelőző intézkedések végrehajtására, ezért a jövőbeli megállapodás tükrében sürgős lépések szükségesek" - hangsúlyozta a főtitkár. Guterres szerint minden egyes hangra és véleményre szükség van ahhoz, hogy elérjük azt a világot, ahol a halálos autonóm fegyverrendszereknek nincs helye.
