Megérkeztek Kárpátaljára a 2025-ös év első önkéntesei, akik lelkesedésükkel és elkötelezettségükkel új színt hoznak a régió életébe.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti, kaposvári és miskolci kollégáiból, valamint egy sümegi önkéntesből álló csapatra az egy hetes szolgálat alatt változatos feladatok várnak. Többek között adományokat fogadnak, válogatnak és osztanak majd, raktárt rendeznek, segédkeznek a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat épületeinek karbantartásában, festenek, takarítanak, illetve játszóbuszokkal járják a környék óvodáit és iskoláit, hogy pár óra felhőtlen szórakozást vigyenek a háború árnyékában felnövő gyerekek mindennapjaiba.

A Kárpátalján folytatott segítő tevékenység komoly felelősséggel bír, ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elsősorban a saját munkatársai közül toboroz önkénteseket, hogy az ország minden tájáról érkező jelentkezők részt vehessenek ebben az értékes munkában. Miközben az önkéntesek távol vannak, kollégáik vállalják a helyettesítést, így ez a feladat mindig egy közösségi összefogás eredménye. Ezen kívül a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal már régóta kapcsolatban álló, tapasztalt önkéntesek szintén aktívan hozzájárulnak a programhoz, így biztosítva a munka folytonosságát és hatékonyságát.

És hogy miért éri meg mindez? Román Attiláné, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza - Egri Idősek Otthona élelmezésvezetőjének a beszámolójából kiderül, aki az elmúlt években négyszer is járt önkéntesként Beregszászon, és az idén is tervezi, hogy visszatér:

Amikor 2022-ben először szembesültem a faliújságon megjelenő felhívással, valami megmagyarázhatatlan késztetést éreztem, hogy elinduljak. Igen, az első alkalommal félelem fogott el, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy mi vár rám. Légiriadók zaja, áramkimaradások, fegyverek dördülése és az esténként ránk boruló sötétség az utcákon. Mégis, a félelem legyőzhető, ha az akarat és a szeretet vezérel minket.

A munka nem nehéz, és nem is fárasztó. Takarítás, kertészkedés, raktárban vagy az udvaron kell dolgozni, adományt válogatni vagy osztani, konyhán kell besegíteni. Mindig attól függ, mi az aznapi feladat. Mindig van mit tenni, és jóleső érzés, ha az ember tehet valamit a másikért. Vannak önkéntesek, akik egyszer jönnek, vagy szintén többször. Jó dolog kapcsolatokat építeni, megismerni más embereket, és nemcsak hazánkból, hanem külföldről is.

A Máltás csapat tagjaiként János, Tünde, Nóra és még sokan mások olyan különleges embereket képviselnek, akikkel valóban megtiszteltetés találkozni. Pozitív gondolkodásuk a mai világban igazi ritkaság, amit sajnos egyre kevesebben birtokolnak. A háború árnyékában is mindent megtesznek, hogy segítsenek a nehéz sorsú embereken, akikkel nap mint nap találkoznak. Ha mi, önkéntesek, akár csak egy hét erejéig csatlakozunk hozzájuk, a hálájuk és elismerésük valóban szívhez szóló!

A játszóház során mindig izgalmas utazásokra indulunk, a legkisebb falucskától a pezsgő nagyvárosig. Jártunk már Munkácson, ahol megcsodáltuk Huszt impozáns várát, sőt, Romániába is átléptünk. A gyerekek mindig tűkön ülve várták az autókat, szinte lázban égtek a várakozástól! Az óvodások és iskolások önfeledt kacagása, vidámsága alatt a háborús idők gondjai teljesen eltűnnek. Minden napnak ilyen boldogsággal és felszabadultsággal kellene telnie számukra!

Jó dolog adni, de helyesebb úgy mondanom: jobb adni, mint kapni. Semmit nem viszünk majd magunkkal, ha eljön az utolsó óránk, csak azt, amit őszintén, szívből adtunk. Köszönöm a lehetőséget, azt, hogy a Máltánál dolgozhatom, és hogy olyan munkám van, amit szeretek!"

Kattintson a képre, és fedezze fel lenyűgöző galériánkat!