Megérkeztek a legújabb demográfiai statisztikák: az elvándorlás és a születések terén is kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint Románia.

A születések száma kedvezőbb a uniós átlaghoz képest, azonban a halálozások sajnos továbbra is meghaladják a legtöbb uniós ország statisztikáit.

Az Eurostat kiadta interaktív demogáfiai térképének 2025-ös változatát, amelyből érdekes adatok derülnek ki.

2024. január 1-jén az Európai Unió népessége 449 millióra nőtt, ami 0,4%-os emelkedést mutat a 2023. január 1-jén nyilvántartott 448 millióhoz viszonyítva.

A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig terjedő két évtized során az Európai Unió népessége 432,8 millióról 449,2 millióra emelkedett, ami 4%-os növekedést tükröz. E periódus alatt 19 EU-tagállamban tapasztalható népességnövekedés, míg 8 ország esetében népességcsökkenés történt. A legjelentősebb visszaesés Lettországban (-18%), Bulgáriában (-17%), Litvániában (-15%) és Romániában (-11%) volt észlelhető.

Az 1000 főre jutó halálozások számát jelenti, 2023-ban az EU-ban 10,8 volt. A legmagasabb arányokat Bulgáriában (15,7 halálozás 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg, tehát ebben nem áll jól az ország.

Az egy főre jutó gyermekek száma jelenleg még nem haladja meg a 2-t, azonban 2024-ben már 1,55-re emelkedett, ami kedvezőbb az uniós 1,38-as átlaghoz képest.

Az EU-n belül nagy az elvándorlás, de Magyarország a környező országokhoz képest jól áll.

Második Olaszország másfélmillió kivándorlóval, harmadik pedig Lengyelország szintén közel másfélmillióval.

2023-ban az EU-országok több mint 1,1 millió embernek adtak állampolgárságot. A szíriaiak (108 000, azaz 10,2%), a marokkóiak (106 000, azaz 10,1%) és az albánok (44 000, azaz 4,2%) voltak az EU-országok állampolgárságának három legnagyobb kedvezményezettjei.