Érdekes tény: ennyi időt töltünk tényleges munkával egy héten!

Egy friss kutatás során az Európai Unió területén feltárták, hogy valójában mennyi időt töltünk munkával. Az eredmények érdekes betekintést nyújtanak a munka világába.

A legtöbb országban a munkavállalók számára általában 40 órás munkahét van megállapítva. Ez azt jelenti, hogy a főállású dolgozóknak ennyi időt kell eltölteniük a munkahelyükön egy hét leforgása alatt. Azonban a munkaórák eloszlása a hét napjai között változó lehet. Az Eurostat legfrissebb kutatása során arra kereste a választ, hogy az egyes országokban és különböző ágazatokban mennyit dolgoznak az emberek, és az eredmények valóban meglepőek lettek.

Az Eurostat friss adatai szerint tovább csökkent az átlagos heti munkaidő az Európai Unióban: 2024-ben a 20 és 64 év közötti foglalkoztatottak főállásban átlagosan 36,0 órát dolgoztak hetente, míg ez a szám tíz évvel korábban még 37,0 óra volt.

A tagállamok között figyelemre méltó különbségek tapasztalhatók a munkaidő tekintetében. A leghosszabb munkahétet Görögországban (39,8 óra), Bulgáriában (39,0 óra), Lengyelországban (38,9 óra) és Romániában (38,8 óra) mérték. Ezzel szemben a legrövidebb munkaidőt Hollandiában jegyezték fel, ahol csupán 32,1 órát dolgoznak átlagosan a munkavállalók, míg Dánia, Németország és Ausztria 33,9 órával követi őt a lista második felében.

Magyarországon a hivatalos statisztikák alapján az átlagos heti munkaidő 37,4 órát tesz ki, ami meghaladja az EU-s átlagot, viszont elmarad a legtöbb keleti tagállamétól. A szomszédos országok közül Szlovákiában 37,9, míg Csehországban és Horvátországban 37,8 órás munkahetet tapasztalhatunk. Érdekes megjegyezni, hogy az EU-n kívüli Szerbiában a legnagyobb a munkaidő: itt a munkavállalók átlagosan 41,3 órát dolgoznak egy héten.

Az egyes iparágak között jelentős eltérések figyelhetők meg a munkaidő tekintetében. A legnagyobb munkaterhelés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területén tapasztalható, ahol az átlagos heti munkavégzés 41,2 órára rúg. Ezt követi a bányászat és kőfejtés, ahol a munkaidő átlagosan 38,8 órát tesz ki, valamint az építőipar, amelynél ez a szám 38,7 órára tehető. Ezzel ellentétben a legrövidebb munkaidőt a háztartási munkáltatók (26,7 óra), az oktatási szektor (31,9 óra) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő területek (32,9 óra) képviselik.

A trend arra utal, hogy a munkaszervezés és a foglalkoztatási szokások folyamatosan változnak Európában, miközben az egyes országok és szektorok között továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a munkaterhelés tekintetében.

A 168.hu korábbi jelentése szerint a Telekom 2024-re lezárta a négy napos munkarend kísérletét. Ezt a programot 2022-ben indították el, de sajnos nem hozta meg a várt eredményeket. Az országos munkaerőpiacon egyedülálló projekt keretében 300 dolgozó vett részt, akik a vállalat különféle szegmenseiből származtak – az ügyfélszolgálattól kezdve a műszaki hibaelhárításon át egészen az SAP-rendszerek kezeléséig.

A cél annak vizsgálata volt, hogy változatlan bér és feladatmennyiség mellett heti négy munkanappal elérhető-e ugyanaz a hatékonyság, mint hagyományos, ötnapos munkahét esetén. A másfél évig tartó projekt során a Telekom rendszeresen mérte a dolgozók teljesítményét, hangulatát, figyelte a fluktuációt, a betegszabadságok számát, valamint elemezte a toborzási és munkáltatói márka szempontjából jelentkező hatásokat.

A tapasztalatok összegzése alapján a vállalat arra a következtetésre jutott, hogy a 4 napos munkarend nem alkalmazható egységesen minden munkakörben, ezért a projektet lezárták, és más formában keresik tovább a munka-magánélet egyensúlyának javítását. Bár az eredmények nem vezettek az új munkarend általános bevezetéséhez, a Telekom közleménye szerint a kísérlet fontos tapasztalatokat hozott, és segíti a vállalatot abban, hogy a jövőben olyan megoldásokat dolgozzon ki, amelyek rugalmasabban illeszkednek a munkavállalói igényekhez.