Mennyivel növekedne Magyarország energiaszámlája az orosz energiaembargó következményeként? Az államtitkár közzétette a részleteket.

Húsz százalékkal emelkedne Magyarország energiaszámlája az orosz energiaembargó hatására - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szegeden.

Czepek Gábor a Vidék energiája szakmai fórumsorozat szegedi állomásán, amely az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban zajlott, hangsúlyozta, hogy az orosz energiaembargó rendkívüli versenyképességi és rezsikihívások elé állítja az országot. Rámutatott, hogy ez a helyzet jelentősen csökkentheti a zöld átmenet megvalósításához szükséges forrásokat.

A politikus kiemelte, hogy az energetikai döntéseket a józan ész irányelvei szerint kell meghozni. A józan ész pedig világosan mutatja, hogy az Ural típusú kőolaj ára alacsonyabb a Brentéhez képest, a keleti gáz kedvezőbb áron érhető el, mint a nyugati, és hogy a két csővezeték több előnnyel bír, mint egyetlen egy.

Szavai szerint az orosz-ukrán háború négy éve világossá tette a patrióta és a zöld, globalista álláspont közötti különbséget. A zöld, globalista világ a szén-dioxidra abszolút ellenségként tekint, csak célokban gondolkodik, eszközökben nem. Nem érdekli őket a gazdaság, a versenyképesség és az sem, hogy ha az Európai Unió padlóra kerül, nem lesz forrás a célok elérésére.

Czepek Gábor nyilatkozata szerint a két politikai tábor közötti feszültség főként az orosz energiával kapcsolatos kérdések körül forog. Magyarország álláspontja az, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentését nem a gázellátás terén való lemondással tudja megvalósítani. Jelenlegi gazdasági helyzetében nem engedheti meg magának, hogy lemondjon egy olyan kedvező energiaforrásról, még akkor sem, ha az utóbbi másfél évtized során számos lépést tett az energiamixének sokszínűsítése érdekében.

A paksi üzemidő-hosszabbítás Közép-Európa legjelentősebb átállási folyamata, amely a 500 milliárd forintos, évtizedes munkálatok gyümölcse. Ennek eredményeként 2032-36 között nem áll le a négy meglévő blokk működése, hanem várhatóan a 2050-es évek elejéig képes lesz kiszolgálni a magyar villamosenergia-igényeket - tájékoztatta a közvéleményt a politikus.

Bár az EU és az ellenzék sokat dolgozik azon lekerüljön a napirendről, nem sikerült teljesen megakadályozni Paks 2 projektet - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve:

Az elektrifikáció és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése napjaink Magyarországán az atomenergia és a megújuló energiaforrások köré épül. Míg 2010-ben mindössze 10 megawattnyi naperőmű kapacitás volt jelen, addig mára ez a szám már elérte a 8 ezer megawattot.

A megújuló energiaforrások kihasználása azonban nem valósítható meg megfelelő kiegyenlítő kapacitás nélkül. Ennek érdekében az MVM 2027-re tervez egy korszerű CCGT (kombinált ciklusú gázturbina) erőművet, amely 1500 MW teljesítménnyel fog üzemelni – tájékoztatott a politikai képviselő.

Jelenleg Magyarország 128 MW-nyi villamosenergiatároló-kapacitással rendelkezik, miközben ez uniós átlag bőven 10 százalék fölött van, 2030-ra a cél a 20 százalék. A becslések szerint 2030-ra az országban 12 gigawatt (GW) lesz a naperőmű kapacitás, ehhez mérten 30-35 százalékos tárolókapacitással tehető "egészségessé" a magyar árampiac. Elsősorban környezetvédelmi okok miatt nem lehet szivattyústároló, ezért maradt az akkumulátor technológia - mondta Czepek Gábor.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország különleges lehetőségekkel rendelkezik a geotermális energia kihasználásában. E potenciál kiaknázására a kormány több jelentős forrást biztosít a Jedlik Ányos program keretében. Emellett megemlítette:

Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, kiemelte, hogy a Jedlik Ányos program keretében 580 milliárd forint értékben nyújtanak támogatást a vállalkozások energetikai fejlesztéseihez.

A politikus különösen a biogáz- és biometán-termelés támogatását hangsúlyozta. Jelenleg is működő termelők kapacitásának bővítésére, valamint újonnan épülő üzemek számára összesen 40 milliárd forintos forrást biztosítanak.

A helyettes államtitkár bejelentette, hogy szeptember 22-től elérhetővé válik egy új energetikai kutatás-fejlesztési program, mely keretében összesen 13 milliárd forintnyi pályázati forrás áll rendelkezésre. A támogatás mértéke a projekt költségeinek 50-70 százalékát fedezi, ezzel is ösztönözve a fenntartható energetikai megoldások kidolgozását.

Hamarosan elérhetővé válik egy új pályázati lehetőség, amely a megújuló energia tárolásának fejlesztését célozza. Az 50 milliárd forintos keretösszegből különböző méretű vállalkozások nyújthatnak be támogatási igényt tárolóegységek létesítésére, valamint villamosenergia-hálózati csatlakozók kiépítésére - tájékoztatott Horváth Viktor.