Mianmari és laoszi katonák is vonultak a Vörös téren, miközben Putyin és Hszi Csin-ping barátsága új dimenzióba lépett.
Szintet lépett a Kína és Oroszország közötti együttműködés, Moszkvának pedig esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni, igazságosnak tartott háborút - ezek a fő üzenetek a Vörös térről, ahol pénteken közel harminc ország vezetői vettek részt Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a hagyományos győzelem napi díszszemlén.
Az ukrajnai konfliktust csak az alapvető kiváltó okok felszámolásával lehet rendezni - olvasható a Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai megbeszélése után kiadott közös nyilatkozatban. Az "alapvető okok" kifejezés, amely az orosz nézőpont szerint a NATO keleti terjeszkedésének terveit és az orosz kisebbség jogainak állítólagos megsértését jelenti, világosan mutatja, hogy Peking elfogadja az ukrajnai agresszióval kapcsolatos orosz pozíciót. Ezzel Kína eddigi legnyilvánvalóbb módon áll a Kreml mögé, jelezve a két ország közötti szorosabb együttműködést.
A Moszkvához való közeledés mögött álló fő motiváció az, hogy Hszi Csin-ping és Putyin a barátságuk új dimenzióját keresik, közösen kívánják fellépni Donald Trump amerikai elnök politikája ellen. "Fokozni szükséges az együttműködést, hogy hatékonyan szembeszállhassunk a Kína és Oroszország ellen irányuló washingtoni kettős visszatartás politikájával" - olvasható a közleményben. A két vezető hangsúlyozta, hogy ez a kooperáció minden területre kiterjed, beleértve a katonai együttműködést is. Az orosz-kínai közeledés a trumpi politika kudarcát tükrözi, hiszen az amerikai elnök korábban azt tűzte ki célul, hogy "leválassza" Oroszországot Kínáról, amelyet fő riválisának tartott.
A négynapos moszkvai látogatás keretében Hszi Csin-ping közvetlenül Putyin társaságában foglalt helyet a hagyományos katonai díszszemlén, ahol 11 ezer katona vonult fel, köztük ezerötszáz, akik már Ukrajnában is harcoltak.
Most először külföldi kontingensek is feltűntek, köztük laoszi és mianmari harcosok is vonultak el az emelvények előtt.
Miközben a díszszemlén főként az egykori szovjet tagköztársaságok vezetői, valamint ázsiai és afrikai államok vezetői tűntek fel, az európai részvétel is szembetűnő volt: Moszkvába látogatott Alekszandar Vucsics szerb államfő, illetve Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki azonban nem volt jelen a Vörös téren. Az orosz hatóságok igyekeztek a látogatók magas számát úgy interpretálni, mint a világ színpadán Moszkva növekvő nemzetközi befolyásának bizonyítékát.
"A moszkvai vizit az európai politikusok számára annak kifejezése, hogy nem értenek egyet az EU-s Oroszország-politikával, s egyben ki is akarják mutatni önállóságukat. A többi ország vezetőinek pedig lehetőségük nyílik arra, hogy egy társaságba kerüljenek a nem Nyugatról érkezett politikusokkal és megtárgyalják, miképpen lehet megreformálni a világrendet" - vélekedett Andrej Kortunov, a Nemzetközi Ügyek Orosz Tanácsa nevű szervezet tudományos vezetője.
Miközben - Ficót kivéve - az EU-t egyetlen politikai vezető sem képviselte, és az Egyesült Államok sem küldött hivatalos küldöttséget az orosz fővárosba, mégis akadnak olyan nyugati személyek, akik saját elhatározásuk alapján részt vettek a díszszemlén. Például az utóbbi időszakban Moszkvához egyre közelebb kerülő amerikai filmrendező, Oliver Stone is jelen volt az eseményen.
Fico késlekedése kifejezetten figyelemre méltó: a balti országok elutasították az átrepülési engedélyt, ezért a szlovák vezető Magyarország és Románia fölött kerülte el az akadályokat, hogy végül Grúzia irányából lépjen be az orosz légtérbe, jócskán megkerülve az eredeti utat.
Nem csupán az orosz szakértők véleménye szerint volt a moszkvai díszszemle középpontjában Ukrajna. Putyin is hangsúlyozta, hogy ahogyan nyolcvan évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg a nácizmus ellen küzdött, úgy most a "különleges katonai művelet" résztvevői ugyanezen elvek mentén harcolnak Ukrajnában.
Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország folyamatosan védekezni fog azokkal szemben, akik a nácizmus és antiszemitizmus eszméit terjesztik, valamint akik megkérdőjelezik a második világháború eseményeit.
Egyébként éppen az orosz elnök volt az, aki néhány hónappal ezelőtt az amerikai Tucker Carlsonnak adott interjújában komoly történelemhamisítást követett el, és közvetve Lengyelországot tette felelőssé a második világháború kitöréséért. Úgy fogalmazott:
