Miközben Trump bejelentette jelöltjét a NASA vezetői posztjára, a holdra szállás újabb halasztást szenvedett el.
Az Artemis-program újabb határidőcsúszást szenvedett el, ami az amerikai űrügynökség (NASA) újabb holdra szállási kísérletének terveit érinti. Bill Nelson, az ügynökség vezetője bejelentette, hogy az Artemis-2 küldetésre tervezett 2025 szeptemberi időpont helyett most már 2026 áprilisában kerülhet sor. Ennek következményeként az első 21. századi emberi holdra szállásra, az Artemis-3 misszió keretében, legkorábban csak 2027-ben számíthatunk.
Az új amerikai holdprogram már több csúszáson átesett. Az Orion űrhajó Holdat megkerülő, legénység nélküli utazása, tehát az Artemis-1 2022-ben sikeresen lezajlott, de a második küldetést eredetileg 2024 novemberében indították volna, a Hold felszínére való leszállást és űrsétát is magában foglaló harmadikra pedig eredetileg egy 2025-ös dátumot néztek ki.
A legutóbbi halasztásra azért volt szükség, hogy a mérnökök alaposan foglalkozhassanak az űrhajó hőpajzsával kapcsolatos kihívásokkal. Az előző tesztrepülés során tapasztalt, túlzott mértékű égetés és erózió – ami repedésekhez és letört részekhez vezetett – komoly aggodalomra ad okot. Nelson megnyugtatóan nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a mérnöki csapat jó irányba halad, és úgy vélik, a probléma megoldásához elegendő lesz a kapszula visszatérési pályájának módosítása. Azonban a részletes vizsgálat elvégzéséhez elengedhetetlen, hogy elegendő időt szenteljenek a feladatnak.
A NASA vezetője hangsúlyozta, hogy a projekt csúszásai ellenére is magabiztos abban, hogy az Egyesült Államok hamarabb elérheti a Holdat, mint Kína, amely hivatalosan 2030-ra tervez űrhajósokat küldeni a földünk égi kísérőjére. Emellett arra kérte az űrügynökség kereskedelmi és nemzetközi partnereit, hogy tegyenek meg mindent a menetrend betartása érdekében.
Közben a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump bejelentette, hogy Jared Isaacman, a milliárdos vállalkozó lesz a NASA új vezetője. Isaacman már kétszer is járt az űrben, méghozzá Elon Musk SpaceX cége által szervezett küldetések keretében. Az augusztusi Qubiten beszámoltunk a Polaris Dawn civil űrmisszióról is, amely Isaacman egyik jelentős projektje volt.
Bill Nelsonnal ellentétben Isaacman a vállalkozói világban szerzett tapasztalatokat, nem pedig a politikai színtéren. Ez különösen érdekes egy olyan Trump-kormányzat kontextusában, amelyben Elon Musk a bürokrácia csökkentéséért felelős. Isaacman érkezése jelentős változásokat idézhet elő a NASA működésében, amelyet már régóta azzal vádolnak, hogy túlságosan pazarló a közpénzekkel. A NASA számára ez a váltás új lehetőségeket nyithat meg, és talán végre sikerülhet hatékonyabbá tenni a szervezet működését.
A SpaceX, amely az olcsóbb és újrahasználható rakéták fejlesztésére összpontosít, különösen a Starship nevű impozáns járművére, jelentős előnyhöz juthat, ha képes lesz megcáfolni a NASA hagyományos rakétarendszerének, az SLS-nek a hatékonyságát. Az SLS, amelynek fejlesztése költséges és időigényes, jelenleg a Holdra irányuló emberi küldetések főszereplője lehet, de a SpaceX innovatív megközelítése akár megváltoztathatja ezt a dinamikát.
