Fedezd fel, milyen otthonokban élnek a magyarok! Bemutatjuk a hazai lakások sokszínű világát!
A családi ház a középkorúak körében a legkedveltebb lakóingatlan típus, hiszen a K&H biztos jövő felmérése szerint 58 százalékuk él ilyen ingatlanban. A panelek a második helyen állnak 16 százalékkal, míg a társasházi lakások aránya 10 százalékra tehető. Érdekes, hogy a harmincas éveikben járók 64 százaléka már rendelkezik saját lakással, míg az ötvenes korosztályban ez a szám közel 80 százalékra ugrik. A lakáspiac helyzetének áttekintése különösen aktuális, mivel a közeljövőben, részben az új állami lakástámogatási intézkedések következtében, élénkebb aktivitás várható a magyar ingatlanpiacon.
A magyar lakosság döntő részének a lakóingatlan jelenti a legjelentősebb vagyontárgyát, így a középkorúaknál is. Kérdés persze, hogy mégis milyenek ezek az ingatlanok. Erre válaszol a K&H biztos jövő felmérése, amely már évek óta, így a mostani a harmadik negyedéves adatok alapján ismerteti a 30-59 éves korosztály lakáshelyzetét. Mindez most azért is érdekes, mert magasabb fordulatszámra kapcsolhat 2025-ben a lakáspiac részben az állami lépések eredményeként. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetősége, amely a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek előrejelzése alapján nagyobb lakáspiaci keresletet vetít előre. Emellett a több ezer milliárd forintos állományt jelentő állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló: a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak. Ez pedig hatással lesz majd mind a lakáshitel-, mind pedig a lakásbiztosítási piacra.
A megkérdezettek körében végzett felmérés alapján a válaszadók körülbelül 60%-a, tehát tízből hatan, önálló családi házban élnek. Ezzel szemben a résztvevők 16%-a, vagyis minden hatodik személy, házgyári technológiával készült panellakásban található. A társasházban lakók aránya 10%, míg az iker- és sorházak, valamint a lakóparkok részesedése egyaránt 7%-ot képvisel.
A legfrissebb adatok nem mutatnak jelentős eltérést a korábbi évek felmérési eredményeihez képest. A településtípus továbbra is meghatározó szerepet játszik az ingatlanválasztásban: a falvakban élők 90%-a családi házban lakik, míg Budapesten ez az arány mindössze 18%. A fővárosban és a megyeszékhelyeken a panellakások népszerűsége kiemelkedő, hiszen ezekre az ingatlanokra a válaszadók 32%-a, illetve 28%-a hivatkozott. Ezzel szemben a nem panel társasházak inkább a budapesti lakosok körében elterjedtek, ahol 24%-uk él ilyen típusú ingatlanban. Jövedelem alapján elemezve kiderül, hogy a panellakások legnagyobb részesedését a közepes jövedelműek adják, 23%-os arányukkal, míg a magas jövedelműek körében ez az arány csupán 11%, az alacsony jövedelműek esetében pedig 18%. A családi házak látványosan népszerűbbek a nők és az alacsonyabb végzettségűek körében, ahol a válaszadók 66%, illetve 63%-a lakik ilyen ingatlanban.
"A felmérés szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya a megkérdezettek körében 71 százalékot tett ki, és a kor előrehaladtával emelkedés látható. Az ötvenes korosztály 77 százaléka él saját lakóingatlanban, miközben a negyvenesek esetében ez 73 százalék, a harmincas korosztályban pedig csak 64 százalék. A bérleményt főleg a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették, 26 és 19 százalékos eredménnyel. Ezzel szemben a községekben marginális, 5 százalékos a lakóingatlant bérlő középkorúak aránya. A gyerekes családok 78 százaléka saját lakásban él, ahol még nincs gyerek, ott ez az arány 65 százalék." - ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy a meglévő ingatlan típusa, lokációja alapvetően meghatározza a lakás piaci értékét, ezzel együtt azt is, hogy a családi helyzet megváltozása, esetleg állásváltás esetén milyen lakásba lehet továbbmenni, azaz elköltözni, akár lakáshitel segítségével.
A szakértő kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek során a lakóingatlanok értéke jelentős mértékben növekedett. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett lakásárindex adatai alapján az idei második negyedévben a lakóingatlan-árak nominálisan 199 százalékkal meghaladták a 2015-ös szintet, míg a reálértéket figyelembe véve a drágulás mértéke több mint 82 százalék volt.
A K&H biztos jövő kutatásának célja, hogy negyedévente feltérképezze a 30-59 éves korosztály biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. A felmérés nemcsak az anyagi helyzet megítélésére fókuszál, hanem minden negyedévben új, aktuális témákat is górcső alá vesz. Ilyenek például az utazási kedv alakulása, a nyugdíjjal kapcsolatos kilátások és a nyugdíjmegtakarításra szánt összeg nagysága, valamint a résztvevők lakhatási helyzete és jövőbeni lehetőségeik. Emellett a közlekedés, beleértve a közlekedésbiztonságot és a járművek biztonságát is fontos részét képezi a kutatásnak. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, akik nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentálják a 30-59 éves magyar lakosságot. A legfrissebb felmérés 2024. augusztus 30. és szeptember 9. között zajlott le.
