Hogyan birkózhatunk meg azzal a paradoxonnal, hogy egyszerre tapasztaljuk a hőség okozta feszültséget és az idő múlásának nyomait? - G7 - Gazdasági történetek érthetően.
(A szerző a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A hőmérsékleti rekordok sorra dőlnek meg, és a változás mértéke egyre aggasztóbbá válik. Az idei március Európában a legmelegebb, amit valaha mértek, míg 2024 globálisan az eddigi legforróbb évnek ígérkezik. Ez az első alkalom, hogy az átlagos globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, ahogy azt a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) is dokumentálta. A 2022-es év nyara, amely eddig a legmelegebb volt, Dél-Európában rendkívüli szárazsággal és példátlan erdőtüzekkel járt, amelyek súlyos károkat okoztak a térség ökoszisztémájában és gazdaságában.
A Cambridge Econometrics Magyar Nemzeti Bank által finanszírozott kutatása szerint a globális felmelegedés jelentős GDP-veszteséget okozhat Magyarországon, különösen egy sikertelen zöld átállás esetén, melynek során a gazdasági termelékenységet fizikai kockázatok is veszélyeztetik. A klímakockázatok továbbá a befektetési portfóliók hozamait is csökkentik hosszú távon.
A globális átlaghőmérséklet emelkedése mellett a világ népessége is egyre inkább az idősebb korosztály felé tolódik. Magyarország, mint sok más európai ország, szintén elöregedő társadalomként van számon tartva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2025-re a 65 év feletti lakosság száma másfélszerese lesz a 14 év alattiakénak. Ez a demográfiai változás komoly gazdasági következményekkel járhat: a munkaképes korú népesség arányának csökkenése ugyanis kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági növekedésre, és jelentős terhet róhat a szociális ellátórendszerekre is.
Mi a kapcsolat a társadalmak elöregedése és a klímaváltozás között? Az utóbbi időszakban egyre több kutatás foglalkozik ezzel a kérdéssel. A népesség korösszetétele jelentős hatással van arra, hogy mennyire vagyunk sebezhetőek a klímaváltozás következményeivel szemben, hogyan tudunk reagálni a változásokra, és milyen lépéseket kell tennünk a fenntarthatóbb társadalom és gazdaság kialakítása érdekében.
A folyamatosan emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek komoly kihívások elé állítják az idősödő társadalmakat. Az átlaghőmérséklet növekedése és a gyakori természeti katasztrófák együttes hatásai jelentősen csökkentik az idősebb korosztály mobilitását. Például a forró nyári napokon sokan tartózkodnak a lakásaikban, ami alultápláltsághoz vezethet. A megnövekedett hőmérséklet ráadásul fokozza a dehidratáció és a kiszáradás kockázatát, valamint felerősíti a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos problémákat is.
A The Lancet, a közel kétszáz éves múltra visszatekintő orvosi folyóirat 2023-as jelentése figyelemfelkeltő eredményekre jutott a klímaváltozás és az emberi egészség összefüggéseivel kapcsolatban. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a hőhullámok fokozódása komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. A szakértők előrejelzése szerint 2041 és 2060 között a hőség miatt bekövetkező halálozások száma a 65 éven felüliek körében csaknem négyszeresére nőhet a 1995 és 2014 közötti időszakhoz viszonyítva, még abban az esetben is, ha a globális hőmérséklet csupán 2 Celsius-fokkal emelkedik.
Az idősebb korosztály hőháztartása általában kevésbé rugalmas, ezért gyakrabban tapasztalnak krónikus egészségügyi problémákat.
A hőhullámok és természeti katasztrófák idején megemelkedhet a halálozás ebben a csoportban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra.
A helyzetet tovább nehezíti a városi hőszigethatás, amely különösen aggasztó Magyarországon, ahol a lakosság 70%-a városokban él. A beépített terek és a zöldfelületek hiánya következtében az átlaghőmérséklet jelentősen emelkedhet, sokszor jóval magasabbra, mint a vidéki területeken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idősek több mint egyharmada magányosan éli mindennapjait, ami számos kihívást rejt magában. Az egyedül élő idősek gyakran képtelenek jelezni, ha rosszul érzik magukat, és az időskorral járó kognitív hanyatlás tovább súlyosbítja ezt a helyzetet. Ráadásul a magányosság gyakran együtt jár az információhiánnyal is, így az egyedül élők nehezebben értesülnek az időjárási veszélyekről, és kevésbé tájékozottak a hőség elleni védekezés módjairól.
A klímaváltozás nem csak az idős emberek jólétét fenyegeti, hanem azokra is hatással van, akik gondoskodnak róluk, például családtagok vagy a szociális szféra dolgozói. A hőhullámok idején megnövekedő egészségügyi kockázatok többletterhet rónak az ellátórendszerre és az informális, családi gondozókra egyaránt. A házi ápolást végzők gyakran maguk is idősek, vagy dolgozó családtagok, akiknek ilyenkor egyszerre kell megküzdeniük a saját hőstresszükkel és az idős hozzátartozók fokozott szükségleteivel. A szociális és egészségügyi ellátórendszerek már most is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, így a klímaváltozás következményei csak tovább feszítik ezeket a rendszereket. A sebezhetőség tehát nem kizárólag az időseket érinti: szélesebb társadalmi rétegekre is kihat, amelyeknek alkalmazkodóképessége szintén véges.
Bár az elöregedő társadalom és a klímaváltozás közötti kapcsolatok aggasztó valóságot tükröznek, a helyes klímapolitikai lépések, innovációk és befektetések révén nem csupán a károk enyhítésére van lehetőségünk, hanem a társadalmi változások előmozdítására is.
A városi zöldfelületek bővítése révén jelentős mértékben mérsékelhetjük a hőszigethatást, miközben közösségi és szabadidős helyszíneket alakíthatunk ki. A gazdagabb növényzet a városokban nemcsak a légszennyezettséget csökkenti, hanem hozzájárul a csapadék hatékonyabb elvezetéséhez és a levegő páratartalmának megőrzéséhez is. A beton dzsungel hőtermelésének mérséklése mellett ezek a zöldterületek nyitottak mindenki számára, lehetőséget adva a kisebb jövedelműeknek is, hogy itt töltsék el szabadidejüket, és enyhülést találjanak az elviselhetetlenül felforrósodott épületek árnyékában.
A rugalmasabb, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló és azokhoz jobban alkalmazkodó társadalmi struktúra kiépítéséhez pedig befogadó közösségi tereket kell létrehozni és mobil egészségügyi szolgáltatásokat beindítani.
Egy 2024-es kutatás során számos figyelemre méltó példát gyűjtöttek össze, amelyek a városi és közterületi fejlesztések révén hozzájárulnak a környezeti terhek mérsékléséhez, valamint a demográfiai változások által támasztott társadalmi és gazdasági kihívásokra is innovatív válaszokat kínálnak. Az elemzett esetek alapján a következő fontos tanulságokat fogalmazták meg:
A globális átlaghőmérséklet emelkedése a városi életmód kihívásain túl a gazdaság számára is megoldandó problémákat vet fel. A klímaváltozás bizonyítottan csökkenti a gazdasági termelékenységet. A társadalom elöregedésével pedig csökken a munkaképes korú népesség aránya, így egyre kevesebbeknek kell eltartania egyre több embert a Földön.
Az átgondolt szakpolitikák révén lehetőség nyílik a negatív következmények csökkentésére.
Az 55-69 éves korosztály arányának növekedése a teljes népességen belül a gazdasági elemzések szerint az egy főre jutó reál GDP csökkenésével járhat együtt. Ugyanakkor ez a negatív tendencia mérsékelhető, ha sikerül fenntartani az idősebb korosztály jó egészségi állapotát. Ezért rendkívül fontos az idősebb lakosság fizikai és egészségi állapotának megőrzése a gazdasági termelékenység stabilitása érdekében. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükség van megfelelő egészségügyi és szociális ellátórendszerek kialakítására.
Másrészről maga az elöregedő társadalom is új gazdasági és üzleti lehetőségeket teremt. Elsősorban az ellátó és szolgáltató szektorokban, az egészségügyben, az idősek igényeinek kiszolgálása és a szabadidő hasznos eltöltése terén jelenhetnek meg új szolgáltatások és vállalkozások. Emellett olyan technológiai innovációk is megjelenhetnek, amelyek növelik a gazdaság teljesítményét. Ehhez is elsősorban a szabályozás, a finanszírozás és a szakpolitikák terén van tennivaló a fejlődés érdekében.
A klímaváltozás elleni harc nem csupán egy védekezési mechanizmus a fenyegetésekkel szemben; ez egy kivételes alkalom arra, hogy olyan jövőt építsünk, amely figyelembe veszi a társadalmi struktúrák átalakulását. E folyamat során fontos, hogy a legnagyobb kiszolgáltatottsággal élők is aktív résztvevői legyenek a zöld átmenetnek, így teremtve meg egy inkluzív és fenntarthatóbb világot.
