A kisteleki asszony akár negyven ember életét is kiolthatta.
Gerzsány Mária egyszerű alföldi parasztasszonyként látta meg a napvilágot 1864-ben, Kiskunmajsán, egy katolikus családban. Életéről kevés dokumentum maradt fenn, de neve mégis hírhedtté vált: a "kisteleki méregkeverőként" emlegették, akinek sötét ügyei megrázták az egész országot.
Bába volt, tehát a szülések során segédkezett a kisteleki méregkeverő. Azonban a szülések körüli szokatlan események gyorsan felkeltették a figyelmet: a hivatalos statisztikák szerint 95 szüléséből 78 esetben halott gyermeket regisztráltak. Még a korabeli magas csecsemőhalandóság figyelembevételével is, ez az arány rendkívül aggasztónak számított.
Gyanús halálesetek és pletykák
A helyiek hosszú évek óta suttognak róla. Négy férje vesztette életét rejtélyes körülmények között, és gyakran bűnösnek tartották magzatelhajtásban, sőt lánykereskedelemmel is megvádolták. Annak ellenére, hogy a hatóságok több mint húsz alkalommal nyomoztak ellene, a bizonyítékok hiánya miatt mindig felmentették.
A kisteleki méregkeverő lelepleződése: a titkok fátyla lehullt.
1911-ben egy bátor nő, Pálinkásné, játszotta el a kulcsszerepet Gerzsány Mária leleplezésében. A méregkeverő ugyanis hatvan koronáért cserébe arzént ajánlott fel neki, hogy megszabadulhasson a férjétől. A csendőrök azonban éber figyelemmel követték az eseményeket, és csapdát állítottak: megjelölt pénzt adtak Pálinkásné kezébe, majd lebuktatták a bábaasszonyt, akiről kiderült, hogy nemcsak a megjelölt érméket birtokolta, hanem jelentős mennyiségű arzént is.
Exhumálások és lenyűgöző felfedezések a föld mélyéből Az exhumálások folyamata nem csupán a tudományos kíváncsiság kielégítése, hanem egy izgalmas utazás a múltba. Amikor a régmúlt titkai a felszínre kerülnek, gyakran megdöbbentő felfedezések várnak ránk. Az eltemetett emlékek, amelyeket az idő homálya borít, új fényt vethetnek történelmünk alakulására, kultúráinkra és az emberi élet különböző aspektusaira. A föld mélyén rejtőző maradványok számos kérdést vetnek fel: Kik voltak ezek az emberek? Milyen életet éltek? Milyen körülmények között távoztak az élők sorából? Az exhumálás során előkerülő tárgyak és csontvázak nem csupán tudományos értékkel bírnak, hanem érzelmi töltettel is, hiszen egy-egy felfedezés képes megidézni a múlt árnyait és azokat a történeteket, amelyek évszázadok óta várnak a felszínre kerülésre. Az ilyen kutatások során sokszor találkozunk váratlan fordulatokkal is, amelyek új perspektívákat nyithatnak meg a történelemről alkotott elképzeléseink előtt. Az exhumálások révén nem csupán a régmúlt titkai válhatnak nyilvánvalóvá, hanem a modern tudományos módszerek és technológiák segítségével mélyebb megértésre is szert tehetünk az emberi létezés komplexitásáról.
A lebukás következtében a kisteleki temető nyughelyei sorra kerültek felszínre. A vizsgálatok során több áldozat testében arzénnyomokat fedeztek fel, és tanúk is előtérbe kerültek, akik tanúbizonyságot tettek az asszony gyanús ajánlatairól: gyilkosságokat tervezett, méreggel segítve eltüntetni azokat a rokonokat, akik kényelmetlenné váltak számára.
Börtön, örökség, újabb bűnök
1912-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és a márianosztrai börtön falai között kezdte meg büntetését. Ironikus módon, a sors fintora, hogy később 4600 koronát örökölt, ami újabb botrányok forrásává vált. A Tanácsköztársaság idején kiszabadult, ám hamarosan újra a bűn világába lépett: ismét embereket bujtogatott mérgezésre. Ezt követően visszatért a börtön rácsai mögé, ahol végül tragikusan véget ért az élete.
