Nem rontotta el az unortodox argentin elnök népszerűségét a sokkterápiás megközelítés.
Javier Milei elnöksége, amely már közel egy éve tart, egyedülálló kísérletként jelenik meg a szabadpiaci elvek jegyében. Ez a folyamat radikálisan átalakította Argentína gazdaságának alapjait, amelyet sokan már számtalanszor jellemeztek az államcsődök sorozatával.
Több mint egy éve, hogy Javier Milei elfoglalta Argentína elnöki posztját. Az anarchokapitalizmus elkötelezett híveként bemutatkozó közgazdász professzor a politikai elemzők meglepetésére, a protestszavazatok áradatával nyert az elnökválasztás második körében. A demokratikus felhatalmazás birtokában Milei az elmúlt egy év során Argentína történetének egyik legjelentősebb gazdasági stabilizációs intézkedését valósította meg.
Az argentin politikai tájban szokatlanul nyíltan kommunikáló elnök döntései radikálisan átalakították az ország gazdasági struktúráját. Közel fél tucat minisztérium megszüntetése, a kormányzati kiadások drasztikus, közel hat százalékos csökkentése, és az állami szabályozások széleskörű eltörlése mind-mind jelentős lépések voltak. Elnöksége alatt egy példátlan, szabadpiaci és libertárius elveken alapuló kísérlet vette kezdetét, amely az elmúlt év során alapvetően átalakította azt a gazdaságot, amelyet sokan már elítéltek, és amely számos államcsőd sújtotta.
Javier Milei már a 2023-as elnökválasztás előtt is az argentin közélet megosztó személyisége volt. Közgazdászként rendszeresen szerepelt a médiában, ahol anarchokapitalista nézeteit hangoztatva elemezte a szerinte szocializmusba süllyedt, túlszabályozott és pazarló argentin gazdaságot. Elnökjelölti kampánya során szokatlan stílusa és libertárius elvei sokakban meglepetést keltettek. Különösen emlékezetes volt, amikor láncfűrészt emelt a levegőbe, hogy hangsúlyozza az állami kiadások drasztikus csökkentésének szükségességét. Egy másik figyelemfelkeltő pillanata volt, amikor egy mostanra világhírűvé vált videóban, nagy gesztikulálás közepette távolította el a megszüntetni kívánt minisztériumokat jelképező cetliket egy tábláról, ezzel szimbolizálva radikális elképzeléseit.
Bár Milei eleinte nem volt komoly esélyes az elnökválasztáson, a 2023 novemberére elérhető 160%-os infláció világosan jelezte, hogy komoly feszültségek gyülekeznek a közel negyven éve hatalmon lévő peronista kormányzat ellen. Az argentin társadalom a 2001-es államcsőd óta többször is kénytelen volt adósságait újratárgyalni. A szegénység mértéke 2011 és 2023 között szinte húsz százalékponttal nőtt, míg a munkanélküliség 6 és 13 százalék között ingadozott, mindeközben az argentin gazdaság stagnálásra kényszerült. A peso árfolyamának stabilizálása érdekében a hatóságok a 2011-ben bevezetett tőkekontrollokra támaszkodtak, ami a feketepiacok elszaporodásához és egy rendkívül összetett, több árfolyammal operáló devizapiac kialakulásához vezetett.
Az évről évre felhalmozott, kimagasló költségvetési hiányok - és ennek monetáris finanszírozása, azaz a "pénznyomtatás" - tartósan magas (2017 óta 21 százaléknál sosem alacsonyabb) inflációt eredményezett. Az áremelkedéseket és a gazdasági stagnálást az államadósság kiugró emelkedése, valamint az ország hitelminősítésének fokozatos romlása kísérte. A kegyelemdöfést az áremelkedés Covid-válság utáni elszabadulása jelentette. A tarthatatlan áremelkedés és a peso drámai elértéktelenedése megágyazott annak a közfelháborodásnak és indulatnak, ami a súlyos megszorításokkal és az állam lebontásával kampányoló Mileit az elnöki székig repítette.
Javier Milei elnök a hatalmi kereteit maximálisan kihasználva kezdett neki az argentin gazdaság átalakításának. Az új kormány drasztikus lépéseket tett, például a minisztériumok számát a felére csökkentette, míg a kormányzati kiadások szintjét a GDP 5,6%-ával azonos mértékben mérsékelte. Ezzel a lépéssel Argentína az elmúlt hatvan év legszigorúbb megszorításait élte át.
Emellett az új elnök első éve alatt mintegy 672 szabályozási reformot hajtott végre, melyek fele korábbi szabályozások eltörlését, fele pedig meglévő állami szabályozások módosítását foglalta magában.
