A nyárra teljesen megmerevedett a helyzet Ukrajnában, mindkét fél számára súlyos veszteségeket hozva.

A hétvégi orosz offenzíva során több mint 530 harci eszközt vetettek be, amely Ukrajna szinte minden területét elérte, beleértve a ritkábban célponttá váló nyugati régiókat is. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az oroszok által indított eszközök jelentős hányada nem halálos kimenetelű volt, hanem

zavarásra tervezett drón

Előfordult, hogy az ukrán légvédelmet túlságosan megterhelték velük.

Ukrán jelentések szerint ugyan az eszközök 90 százalékát sikerült megsemmisíteni vagy elektronikusan megzavarni, de a rakéták egyharmada így is célba ért - köztük hat ballisztikus rakéta. A rakéták elleni védekezésben az ukránok harci gépeket is bevetnek. Egyik F-16-os gépük hét támadóeszköz lelövése után zuhant le, a fiatal pilóta életét vesztette.

A tudósítók megjegyzése szerint a Patriot légvédelmi rendszerek, melyeket az Egyesült Államok tervezett, jelenleg az egyetlen megbízható védelmi vonalat jelentik a ballisztikus rakéták ellen. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a múlt héten kifejezte hajlandóságát arra, hogy további Patriot rendszereket juttasson el Ukrajnának. Az azonban nem világos, hogy ez a támogatás teljes rendszerekre vonatkozik-e, vagy csupán a rakétákra.

A brit és amerikai katonai elemzők szerint a helyzet továbbra is feszült, mivel az orosz szárazföldi offenzíva továbbra is zajlik, de láthatóan megrekedt.

Az orosz hadsereg májusban kiemelkedő sebességgel haladt előre, hiszen naponta átlagosan 14 négyzetkilométert hódítottak el, ami hónapok óta a leggyorsabb ütem volt. Ugyanakkor a hadjárat lendülete váratlanul megtorpant.

Az elemzők véleménye szerint Moszkva túl sok irányban próbálkozik egyszerre az áttöréssel - ilyenek a Szumi, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Donyeck régiók -, ami miatt ereje szétszóródik. A kulcsfontosságú célpontok, mint Pokrovszk, Kosztyantinyivka és Kramatorszk, továbbra is ukrán irányítás alatt állnak.

A Moszkva-párti lázadók kezén 2014-ben egy ideig fogva tartott területet az ukrán erők később visszafoglalták. Jelenleg azonban további 100 ezer katona bevonására lenne szükség a terület elfoglalásához – nyilatkozta egy névtelen ukrán tiszt a brit The Telegraphnak. Angelica Evans, az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) Oroszországra vonatkozó elemzője úgy véli, hogy az orosz hadsereg Szumiban teljesen megrekedt, míg más frontokon sem tudnak jelentős előrelépést elérni. Ennek egyik oka, hogy több frontvonalon is többezer, alul képzett katona állomásozik.

Az orosz hadsereg ugyan megszerezte a lítiumlelőhelyet Donyeck nyugati részén, Sevcsenko faluban, ami komoly hatással van Kijev hosszú távú gazdasági perspektíváira, hiszen Ukrajna egyik legnagyobb lítiumtartaléka található itt. Ennek ellenére Moszkvának eddig nem sikerült komoly stratégiai előnyöket elérnie. Ahogy Michael Clarke, brit biztonságpolitikai szakértő is kifejtette,

A kis falvak megszerzését éppúgy ünneplik, mint ahogyan a Vörös Hadsereg világháborús győzelmeit ünnepelték – holott ezeknek az eseményeknek valójában nem igazán van súlyos jelentőségük.

Nick Reynolds, a brit katonai elemző műhely, az Egyesült Királyi Szolgálatok Intézet (RUSI) harcmező-szakértője rámutatott, hogy az orosz hadsereg helyzete rendkívül bonyolult, mivel súlyos veszteségeket szenved el, nem csupán személyi állományban, hanem haditechnikai eszközök terén is. "A nyomás fenntartása számukra nehézkes, mivel korlátozott számú javítható fegyver áll rendelkezésükre, különösen a tűzérségi ütegek és páncélozott járművek tekintetében" - hangsúlyozta.

Mindezek ellenére az úgynevezett "operatív győzelmi elmélet" irányítja lépéseiket, melynek középpontjában az ukrán fegyveres erők "rendszerszintű összeomlásának" elérése áll. E célt folyamatosan fenntartott, intenzív nyomással kívánják megvalósítani, anélkül hogy jelentős áttöréseket érnének el.