Szlovákia olyan lépésre készül, amely Magyarország számára is fontos figyelmeztetésként szolgálhat.
Fedezze fel a jövő energetikai megoldásait a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 rendezvényen! Az esemény középpontjában az energiahatékonyság, az innovatív energiabeszerzési stratégiák és a megújuló energiatermelés áll. Csatlakozzon hozzánk, és tapasztalja meg, hogyan formálhatja a vállalatok jövőjét a fenntartható energiahasználat! Ne hagyja ki, részletekért látogasson el weboldalunkra!
Szlovákia jelentős lépéseket tervez energiapolitikájának átalakítása érdekében. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) legújabb tájékoztatása szerint...
A következő év végéig megszüntetik a fogyasztók által finanszírozott átvételi tarifák keretében biztosított támogatásokat.
miközben a megújuló termelők hálózathoz való hozzáférési jogosultságai megmaradnak. A döntés értelmében a szlovák állam a továbbiakban nem kíván garantált átvételi árakat vagy fix támogatásokat biztosítani az új megújuló energiás projekteknek, ehelyett a szabadpiaci versenyt és a fogyasztói árak megfizethetőségét helyezi előtérbe.
A szlovák gazdasági tárca magyarázata szerint a jelenlegi támogatási rendszer, amely főként elavult biomassza- és naperőművekre épül, már nem felel meg a mai elvárásoknak. Ez a rendszer nem ösztönzi megfelelően a költségek csökkentését és az innovatív megoldások keresését.
Az Árszabályozási Hivatal véleménye szerint a támogatások hozzájárulhatnak a piac torzulásához, ami hosszú távon gátat szab a tiszta technológiák fejlődésének. A kormány által kidolgozott tervek alapján a jövőben a szlovák energiatámogatási rendszer prioritása a piaci alapú termelés, a technológiai semlegesség és az energiahatékonyság lesz.
A portálon megjelent szakértői vélemények hangsúlyozzák, hogy ez a lépés kulcsszerepet játszhat az ország zöldenergia-piacának fejlődésében, valamint a befektetési hajlandóság növelésében is.
A döntés körülbelül 600 megújulóenergia-termelőt határoz meg, különösen azokat a befektetőket, akik a támogatási keretrendszerre építve kívánták megvalósítani új erőműveik létrehozását.
A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó és környezetvédelmi szervezetek éles kritikával illették a döntést. Véleményük szerint fennáll a kockázata annak, hogy az új rendszer nem fog elegendő ösztönzőt nyújtani a megújuló energiák elterjedéséhez. A szabályozási környezet bizonytalansága és a garantált bevételi modellek megszűnése ugyanis visszafoghatja a befektetési kedvet, különösen a kisebb fejlesztők esetében, akik így nehezebben találják meg a számukra kedvező lehetőségeket.
Elemzői vélemények alapján, ha az üzemeltetők nem részesülnek támogatásban, és kénytelenek piaci áron értékesíteni, a gyakran előforduló negatív árak arra sarkallhatják őket, hogy felülvizsgálják a már működő megújuló energiás létesítményeik fenntartását is.
A megújuló energiaforrások támogatásának megszüntetése komoly kihívások elé állíthatja az uniós klímacélok elérését. Az Európai Bizottság jelenleg is úgy véli, hogy a 2030-ra tervezett 23%-os szlovák megújulóenergia-cél túl alacsony, különösen, ha figyelembe vesszük az általános uniós célkitűzést, amely 42,5%-os arányt fogalmaz meg.
A szlovák gazdasági minisztérium közlése szerint ugyan továbbra is fontosnak tartja a megújuló energiaforrásokat, de úgy értékeli, hogy a technológiai fejlődés és a csökkenő költségek lehetővé teszik, hogy ezek a projektek támogatások nélkül is életképesek legyenek a piacon.
A megújuló energia projektek költségalapon egyre versenyképesebbek a hagyományos forrásoknál, sőt sok esetben már olcsóbbak azoknál, így sok piacon már támogatások nélkül is életképesek, és nagyobb problémát jelent az engedélyeztetési és a hálózati csatlakozási kapacitásszerzési folyamat vontatottsága. A beruházások költségigénye és az éppen az olcsón termelő naperőművek gyors terjedése következtében ugrásszerűen növekvő negatív áras árampiaci órák miatt azonban a megújuló projektek támogatása továbbra is számos piacon lényeges feltétele a klíma- és rezsipolitikai, továbbá energiaszuverenitási célok elérésének.
Ján Karaba, a Szlovák Fenntartható Energia Szövetség (SAPI) munkatársa, megdöbbenésének ad hangot, amikor a szabályozó hatóság környezetbarát megközelítése helyett inkább a környezetszennyezés irányába mozdul el. Kiemeli, hogy a világ számos pontján a szél- és napenergia költségei folyamatosan csökkennek, miközben hatékonyságuk egyre csak nő. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Árszabályozási Hivatal élén álló Jozef Holjenčík 2007 és 2017 között már bizonyította, hogy nem mindig a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, és most, 2023 óta ismét ő irányítja a hivatalt.
A megújuló energiaforrások támogatásának leállítását a józan észhez való visszatérésként értelmezte, miközben figyelmeztetett a spekulációs szándékú egyénekre, az üzleti érdekcsoportokra és a zöld ideológia elterjesztésére.
Az előző hivatalvezetői időszakát a túlárazott villany- és gázszámlák belpolitikai vihart kavart ügye miatti lemondással lezáró Holjenčík régóta a megújuló energia kritikusa.
Korábbi nyilatkozataiban határozottan bírálta a kaotikus megújuló energiás fejlesztéseket, amelyek véleménye szerint gátolják a megújulók széleskörű elterjedését. Kiemelte a nap- és szélenergia megbízhatatlanságát is. Hangsúlyozta, hogy bár az egyének szabadon dönthetnek arról, hogy napelemeket vagy hőszivattyúkat telepítenek otthonaikba, az állami támogatásoknak nem szabad árthatniuk a szlovák vagy európai polgároknak, és nem szabad a spekulánsok vagy a zöld ideológia politikai hirdetőinek érdekeit szolgálniuk - áll az Euractiv által idézett szavaiban. Az Árszabályozási Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy az egészséges energiamixnek az atomenergiára kell épülnie az Európai Unió egész területén.
A szlovák lépés nem csupán Donald Trump új elnöki ciklusának keretein belül bevezetett korlátozásokat célozza meg az Egyesült Államok tisztaenergia szektorában, hanem széleskörű hatásokat gyakorol a globális fenntarthatósági törekvésekre is.
hanem a magyarországi kötelező átvételi ár inflációkövetésének felfüggesztésére is emlékeztethet,
Ez a lépés nem illeszkedik a uniós irányelvekhez, hiszen jelenleg egy tagállam éppen a zöldenergia támogatásának növelésén dolgozik. Vélemények szerint azonban ez az intézkedés precedenst teremthet, különösen Kelet-Közép-Európában, ahol az országok hasonló problémákkal néznek szembe, mint az elavult infrastruktúra, a szabályozási instabilitás és az energiaszegénység.
