Egy különleges és eddig ismeretlen jelenségre bukkantak Magyarország földalatti rétegeiben, amely gyökeresen átformálhatja a múltunkról alkotott elképzeléseinket. Ez a felfedezés nem csupán régészeti szempontból jelentős, hanem alapjaiban rengetheti meg n

A korai magyar történelem újragondolása elengedhetetlen, hiszen sok eddigi elképzelésünket érdemes felülvizsgálni és friss szemszögből megközelíteni.

A Dunakanyar festői tájának szívében, a visegrádi Sibrik-dombon végzett régészeti kutatások új fényt vetnek a magyar államalapításra. E terület már a 19. században rejtett római erőd maradványaira bukkant, ám a 20. század második felében felfedezett leletek arra utalnak, hogy itt jóval több található, mint csupán az ókori civilizációk nyomai.

Az ásatások alapján azonosítani lehetett a Szent István korában említett első visegrádi várat is, amely egyike volt a királyság legkorábbi megyeközpontjainak. A templom alapjai, az aranygyűrűvel eltemetett ispán sírja, valamint egy papi sír előkerülése mind azt mutatja, hogy a helyszín már a keresztény magyar állam születésekor is kulcsszerepet játszott.