Orbán Viktor Tusványoson nemcsak a politikai kihívásokkal, hanem saját nézeteivel is szembesült, amikor vitába keveredett önmagával. Az esemény során a miniszterelnök saját álláspontjainak ellentmondásait is felfedezte, ami érdekes párbeszédet indított el
Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében az "amatőrök" kifejezéssel illette azokat, akik úgy vélik, hogy egy szabad ország saját belátása szerint dönthet arról, milyen szövetségekhez kíván csatlakozni. Ukrajna helyzetére utalva hívta fel a figyelmet, de meglepő módon általánosabb értelemben fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a nagyhatalmak folyamatosan változó biztonsági igényeit is figyelembe kell venni. Ezzel pedig zavarba ejtő módon kétségbe vonta a közép-európai és balti országok NATO-tagságának lehetőségét, amelyek éppen most szabadultak fel az orosz befolyás alól.
Mindössze néhány évvel ezelőtt, 2019-ben, egy sajátos nézőpontból értékelte az Atlanti chartát, amelyet 1941-ben Roosevelt és Churchill hozott létre. E dokumentumot "tőrőlmetszett illiberális dokumentumnak" titulálta, és kijelentette, hogy "az európai jövő alapjait" fektették le benne. Rámutatott arra is, hogy az angolszász országok megerősítik: "minden népnek joga van a saját sorsáról önállóan dönteni, szabadon választani a vezetését, és elvárni, hogy senki ne avatkozzon bele belső ügyeikbe, valamint tiszteletben tartsák a határaikat."
Pár év alatt ebből a hozzáállásból a putyini propaganda felmondása lett.
Orbánék ugyanis gyakran érvelnek azzal, hogy az oroszok jogosan rontottak Ukrajnára, mert tartottak a NATO terjeszkedésétől. Azonban Vlagyimir Putyin nemcsak ezt akarta, hanem 2021 decemberében azt is követelte, a NATO vonuljon vissza 1997-es határai mögé. Orbán most lényegében azzal érvel, hogy többek között Magyarországnak a nyugati biztonsági rendszerbe való belépését Oroszország véleményétől kellett volna függővé tenni.
