Oroszország a kínai támogatás révén próbálja felzárkóztatni saját dróngyártását az ukrán iparhoz.

Moszkvának nagyobbak a pénzügyi forrásai, a frontvonaltól távol esnek a gyártósorai, de főleg Peking segítségére számíthat - mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő a Politicónak.

Oleh Alekszandrov, az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat szóvivője a brüsszeli sajtónak elmondta, hogy a kínai gyártók különféle technológiai megoldásokkal, például hardverekkel, elektronikával, navigációs és optikai rendszerekkel, motorokkal, mikroáramkörökkel, processzormodulokkal, valamint antennamezős rendszerekkel látják el a termékeket. Ezek mellett vezérlőtáblákat és navigációs rendszereket is használnak. Alekszandrov megjegyezte, hogy a kínai cégek gyakran alkalmaznak úgynevezett fedőcégeket, amelyek névváltoztatással próbálnak elkerülni az exportellenőrzések alá esést és a tevékenységükkel járó szankciókat. "Hivatalosan Kína minden előírást betart, de ez csupán a látszat" - tette hozzá.

Peking máig tagadja, hogy drónokat vagy fegyveralkatrészeket szállítana Oroszországnak, az ukrán tiltakozást "alaptalan vádaskodásnak és politikai manipulációnak" nevezve. Mint arról beszámoltunk, a volt német külügyminiszter már tavaly következményekkel fenyegetett azokra a hírszerzési jelentésekre reagálva, amelyek szerint Kínában drónokat gyártanak az orosz agressziós háború számára.

A Reuters hírszerzési forrásaira hivatkozva tavaly szeptemberben arról számolt be, hogy egy orosz védelmi vállalat Kínában kifejlesztett és tesztelt egy új, G3 típusú drónt. A fejlesztés során állítólag kínai szakértők és iráni partnerek is jelentős szerepet játszottak. Alekszandrov nemrégiben hangsúlyozta, hogy Oroszország kritikus szinten függ a kínai pótalkatrész-ellátástól, amely mind a taktikai, mind pedig a nagy hatótávolságú drónok működéséhez elengedhetetlen.

Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy behozza hátrányát Ukrajnával szemben a dróntechnológia és -gyártás terén. Ukrajnának ez a képessége segítette a harcban maradni, amikor lőszerhiánytól és a szövetségesek lassú fegyverszállításaitól szenvedett.

Pavlo Palisa, a magas rangú katonai vezető, aki jelenleg az ukrán elnök hivatalának helyettes vezetőjeként tevékenykedik, egy nyilatkozatában kifejtette, hogy az idei év eddigi eredményei alapján az orosz felszerelések és személyzet által elszenvedett károk 80%-át drónok okozták. Különösen figyelemre méltó, hogy csak május hónapban az ukrán drónok 89 ezer orosz célpontot semmisítettek meg – számolt be róla a Politico.

Ukrajna már a háború kezdeti szakaszában kiemelkedő szereplővé vált a drónhadviselés terén. 2024-re a tervek szerint körülbelül 1 millió taktikai drón gyártásával büszkélkedhetett, míg 2025-re ambiciózus célokat tűzött ki: 2,5 millió taktikai drón és 30 ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón előállítását.

Zelenszkij elnök a múlt héten Kijevben tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajna naponta körülbelül 100 nagy hatótávolságú drónt állít elő. Ezzel szemben Oroszország sikeresen növelte napi gyártási kapacitását 300 drónra, és célja, hogy ezt a számot 500-ra emelje.

Zelenszkij szerint Oroszország sokkal több pénzügyi forrással rendelkezik, és hozzáfér a kínai technológiához is, például a DJI Mavic drónokhoz, amelyeket eredetileg a polgári piacra fejlesztettek ki, de mindkét hadsereg széles körben használta őket a háborúban.

"Olyan megfizethetőek és hatékonyak, hogy naponta alkalmazzák őket tüzérségi lövedékként" - nyilatkozta az ukrán elnök, kiemelve, hogy Ukrajnában számos gyártó dolgozik a Mavic legújabb verzióin. Kijev viszont azt állítja, hogy Kína megszorításokat vezetett be az új drónokhoz való hozzáférés terén, míg Oroszország esetében nem érvényesek hasonló korlátozások.