Trump ott férkőzhet be az EU ügyeibe, ahol valójában szinte semmi keresnivalója nincs.

Egy újabb feszültségforrás körvonalazódik Európa és az Egyesült Államok között, ami a stratégiai nyersanyagokkal teli ukrán földkincsekhez való hozzáférés körül bontakozik ki. Miközben az Egyesült Államok legújabb egyezménytervezete már az ukrán infrastrukturális fejlesztésekre is kiterjedne, az Európai Unió még a háború kitörése előtt elhatározta, hogy közös erőfeszítésekkel ösztönzi az ukrán ásványok kitermelését. A Bizottság válaszában hangsúlyozta, hogy nem kíván beleszólni Ukrajna nyersanyagtartalékainak elosztásába, azonban a kritikus nyersanyagok beszerzésével nem fognak tétlenkedni.

Nemrégiben napvilágot látott az Európai Parlament friss összefoglalója az Ukrajna területén található ásványi kincsek gazdagságáról. A dokumentumban felmerült a kérdés, hogy vajon az Európai Unió vagy az Egyesült Államok rendelkezik-e jogosabb igénnyel az ukrán erőforrások kiaknázására. Az anyag nemcsak a kincsek típusait és mennyiségét tárgyalja, hanem a geopolitikai szempontokat is, amelyek befolyásolják e vagyon feletti rendelkezést.

Az EU képviseletében Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosa már február végén Kijevben kopogtatott. Mindez néhány nappal előzte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "tragikusan végződő" február 28-i látogatását a Fehér Házban, ahol sokan arra számítottak, hogy aláírják a nyersanyag megállapodást, ami 50%-os részesedést garantált volna az USA-nak a jövőben kitermelt ukrán ásványokon realizált haszonból.

DONALD TRUMP AMERIKAI ELNÖK AKKOR SEM, ÉS AZÓTA SEM ÍGÉRT KATONAI JELENLÉTET, VAGY BÁRMILYEN ELRETTENTŐ ERŐT CSERÉBE.

Az USA elsősorban arra alapozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy sem merészel majd támadásokba bonyolódni, ha egyesült államokbeli cégek és érdekek költöznek az ukrán vidék bányáihoz.

Bár egy rövid időre úgy tűnt, hogy a két fél közötti nyersanyag-megállapodás háttérbe szorulhat, és a figyelem most szinte kizárólag a szerda éjjel kirobbanó vámháborúra irányul, nemrégiben egy újabb ajánlat érkezett az ukrán félhez. Ezt Trump csapata úgy alakította ki, hogy még szélesebb körben célozza meg az ország bevételi forrásait.

A legfrissebb egyezménytervezet alapján az amerikaiak érdeklődése már nem csupán az ásványkincsekre terjed ki. Az ukrán állam, valamint az általa megbízott magánvállalatok által megvalósított minden projekt a közösen létrehozott amerikai alap részét képezné.

A bányászati tevékenységet közvetlenül támogató beruházásokon túl, ide tartozna minden természetes nyersanyag kitermeléséhez szükséges infrastruktúra kialakítása is, beleértve a feldolgozó üzemeket, vezetékeket, vasútvonalakat, de még az országot összekötő úthálózatokat is.

A befolyt összegeket azonnal átváltanák hrivnyáról, majd azokat az ország határain kívül kezelnék. Bármilyen késedelem esetén kötbérfizetési kötelezettség terhelné Ukrajnát. A bevételeket elosztó közös alapot egy ötfős felügyelőbizottság irányítaná, amelyből három tag az amerikai fél által delegált. Ez a struktúra nem csupán pénzügyi átláthatóságot biztosítana, hanem a döntéshozatali folyamatokban is erősítené a külföldi részesedést.

a beruházások megnyerésében élvezne prioritást az USA, hanem a nyersanyag eladását is vétózhatnák, ha nekik nem tetsző fél lenne a vásárló.

Persze amíg az USA és az EU közt meglévő euroatlanti szövetség megbízhatóan működött, ez utóbbi lényegesen kevesebb ellenérzést generált volna. Most azonban a Trump kormány hektikus külpolitikai teljesítménye mellett, jóval érthetőbbé válnak azok a mondatok, miszerint Zelenszkij nem akar azzá az elnökké válni, aki évtizedekre "eladósítaná országát."

Ukrajna gazdag és változatos ásványkincsekben, amelyeket az Európai Unió 34 kritikus fontosságú nyersanyaga közül 25-ben megtalálhatunk. Az év elején az ukrán kormány nyilvánosan jelezte, hogy hajlandó megosztani ezt a természeti kincset a nyugati országokkal, amennyiben megkapja a szükséges biztonsági garanciákat. Jelenlegi helyzet szerint azonban még mindig rengeteg kérdés és bizonytalanság övezi ezt a lehetőséget.

Az ország ásványkincseinek körülbelül 20%-a, valamint ritkaföldfém lelőhelyeinek 50%-a olyan területeken helyezkedik el, amelyeket orosz erők foglaltak el.

Az Ukrajnában található nyersanyagokat nemcsak az autóiparban alkalmazott akkumulátorok gyártásához használják, hanem az atom- és megújuló energia szektorában is jelentős szerepet játszanak. Ezen kívül a fegyveripar és a különféle fémipari ágazatok által előállított termékek előállításában is fontos szerepet töltenek be, sőt, még a műtrágyák előállításához is nélkülözhetetlenek.

Elengedhetetlen, hogy már a legelején világossá tegyük: a korábbi mérési eredmények és a háború óta nyilvánosságra hozott adatok sok esetben nem nyújtanak megbízható és pontos képet. Továbbá, szembetűnő, hogy a hatalmasnak titulált ásványkincsek a globális készletek csupán egy apró százalékát képviselik.

Ennek ellenére évtizedekig képesek lehetnek a Nyugat ellátására, és Európa számára különösen nagy jelentőséggel bírhat, hogy a közeljövőben szárazföldi útvonalakon is hozzáférhetők lesznek olyan alapanyagok, amelyeket eddig Oroszországból, de főként Kínából importáltak.

Ezen túl azt, hogy pontosan milyen és mennyi ritkaföldfém található, rendkívül nehéz megmondani. Az egyik legígéretesebb bányaterület jelenleg oroszok által kontrollált régióba esik, valamint sok esetben még a szovjet időkből fennmaradt felmérések alapján tudnak következtetni, amely több anyagnál azt állapította meg, hogy egyszerűen "nehezen hozzáférhetőek."

A helyzet átláthatóságát a 2021-ben megkötött uniós partnerségi megállapodás jelentősen elősegíti, amely hozzájárult a jelenleg elérhető adatok digitalizálásához is. A Bizottság szóvivője megkeresésünkre kifejtette, hogy a háború ellenére a két fél együttműködése folytatódik, különös figyelmet fordítva a további lelőhelyek feltárására. Emellett az EU fejlesztési forrásokat biztosít az ukrán kitermelési kapacitások növelésére és a karbonkibocsátás csökkentésére.

Bár az unió nyersanyagok terén nyilvánvalóan aktívabb lépéseket tett, mint az Egyesült Államok, az Európai Bizottság álláspontja szerint ez...

Az Ukrajnával való együttműködés nem csupán egy politikai stratégia, hanem egy lehetőség arra, hogy közösen formáljuk a jövőnket. A partnerségünk nemcsak gazdasági előnyöket hozhat, hanem hozzájárulhat a regionális stabilitáshoz és a kulturális kapcsolatok erősítéséhez is. Az együttműködés révén megoszthatjuk tapasztalatainkat, tudásunkat és erőforrásainkat, hogy közösen nézhetünk szembe a kihívásokkal, amelyek mindkét országot érintik. Együttműködésünk során nem csupán a közvetlen érdekeinket szolgáljuk, hanem egy hosszú távú, fenntartható fejlődést is elősegítünk. Az innováció, a tudományos kutatás és a közös projektek révén képesek vagyunk új lehetőségeket teremteni, amelyek mindkét fél számára előnyösek. Az ilyen irányú elköteleződésünk nem a versengésről szól, hanem arról, hogy közösen építsünk egy erősebb, összetartóbb jövőt. Az Ukrajnával való együttműködés lehetőséget kínál arra, hogy a két ország közötti barátság és kölcsönös támogatás erősödjön, és így hozzájáruljunk a békésebb és prosperálóbb régió kialakításához.

így nem dolguk, hogy kommentálják az ország döntését arról, hogy milyen módon sáfárkodik természeti kincseivel.

Az Európai Unió jelenleg a ritkaföldfémek behozatalának 98%-át Kínától szerzi be, ami súlyos függőséget jelent. Ezen kívül Ukrajnában nemcsak a kiemelt ritkaföldfémek találhatók meg, hanem jelentős mennyiségű gallium, cirkon, apatit és fluorit is. Érdekesség, hogy a háború kitörése óta Ukrajna bányászati bevételei több mint a duplájára emelkedtek, ami arra utal, hogy a konfliktus mellett a földkincsek kiaknázása is kulcsszerepet játszik az ország gazdasági helyzetében.

Bár a hagyományos logika szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepe lenne az ukrán bányák ügyeiben, a globális politikai helyzet instabilitása miatt ez a megközelítés mostanra megkérdőjeleződött.

Könnyen előfordulhat, hogy a végén az amerikaiak jelentősebb részesedést szereznek az ukrán ásványi erőforrásokból.

Mindenesetre az EU úgy tűnik, nem várja meg míg elül a konfliktus, és az elmúlt héten 47 olyan, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet hagyott jóvá, ami a szövetség határain belülre esik. Emellett a Bizottság szóvivője azt is megerősítette, hogy az elkövetkező hetekben több harmadik országbeli beruházást is bejelentenek, így például Ursula von der Leyen csütörtökön Üzbegisztánnal köthetett megállapodást, a közép-ázsiai ország ásványkincseiről.