Parajd - SZNT: A parajdi sóbánya jövője egy figyelmeztetés az EU kohéziós politikájával kapcsolatban.

A parajdi sóbánya sorsa nem csupán a helyi közösség számára jelent tragédiát, hanem egy figyelmeztető jelzés is, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kohéziós politikája nem hagyhatja figyelmen kívül a különböző régiók kulturális és gazdasági sajátosságait. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a hétfőn az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta: ha Európa nem őrzi meg identitását, és kizárólag gazdasági értékekre összpontosít, akkor komoly veszteségeket szenved el, amelyek túlmutatnak a pénzügyi sféren.

Az SZNT elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés képviselőiként június 25-én Brüsszelben fognak részt venni egy fontos meghallgatáson, amelyet az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) szakbizottsága tart.

Aláhúzta, kezdeményezésük nem elvont jogi kezdeményezés, hanem konkrét eseményekre, célokra alkalmazható.

- hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy Románia június elején aktiválta az EU vészhelyzeti rendszerét, hogy megfékezze a parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófa további terjedését.

A parajdi események kapcsán Izsák Balázs három fontos aspektust emelt ki az EU kohéziós politikájával kapcsolatban. Az egyik központi téma a régiók sebezhetősége és a kohéziós politika felelőssége, amely alapvetően befolyásolja a helyi közösségek fejlődését és stabilitását.

Kiemelte, hogy a parajdi bányakatasztrófa "több mint puszta természeti katasztrófa; egy egész régió kollektív történelmi és kulturális örökségének veszélyeztetéséről van szó". Ez egy ékes példája annak, hogy amikor a kohéziós politika figyelmen kívül hagyja a helyi értékek és örökségek megóvásának jelentőségét, milyen súlyos következményekkel járhat - hangsúlyozta.

Az SZNT-elnök kiemelte a kulturális tájak sebezhetősége és a regionális identitás közötti szoros kapcsolatot. Rámutatott arra, hogy a Sóvidék egy olyan kulturális térség, ahol a sóval összefonódó életformák – mint a bányászat, a kereskedelem, a gyógyturizmus és a népi hagyományok – nem csupán gazdasági örökséget jelentenek, hanem a helyi identitás alapját is képezik.

- szögezte le.

Izsák Balázs rámutatott, hogy az EU jelenlegi kohéziós politikájában komoly hiányosságok mutatkoznak a rugalmasság terén. Véleménye szerint a parajdi események jól szemléltetik, hogy a meglévő uniós kohéziós eszközök nem képesek kellő gyorsasággal és hatékonysággal reagálni az ilyen jellegű regionális katasztrófákra.

- mutatott rá a közleményben. Az SZNT-elnök szerint ebben a tervezésben kiemelt szerep juthat a helyspecifikus megközelítésnek (place-based approach).

Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését.

A Kohéziós politika, amely a régiók egyenlőségének előmozdítására és a regionális kultúrák fenntarthatóságának megőrzésére fókuszál, egy fontos polgári kezdeményezés. Ez a kezdeményezés szorosan összefonódik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkelyével, amely részletezi azokat a régiókat, amelyeket az EU kohéziós politikája különös figyelemben részesít. E politikán keresztül az EU célja, hogy támogassa a gazdasági és társadalmi kohéziót, miközben megőrzi a kulturális sokszínűséget és elősegíti a fenntartható fejlődést a különböző uniós területeken.

Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is.

A polgári kezdeményezés aláírói arra kérik az Európai Uniót, hogy a kohéziós politikájában fordítson kiemelt figyelmet azoknak a régióknak a támogatására, amelyeket sajátos nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzők különböztetnek meg a környező területektől.