Semjén Zsolt sürgősen összehívta a parlament rendkívüli ülését, mintha csak az események szélsebesen követték volna egymást.

Ismételten, újfent szükség van a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítására. Szinte elsiklottunk felette.

A kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze október 7-én, hogy sürgősen döntést hozzon a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Ezt a javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be hétfőn, ahogy a Telex is jelentette. A jelenlegi veszélyhelyzet november 14-én érne véget, ám a kormány azt javasolja, hogy ezt további 180 nappal, azaz 2026. május 13-ig hosszabbítsák meg.

Semjén indoklása alapján a háború továbbra is tart Ukrajnában, és a humanitárius helyzet is rendkívül aggasztó. Az rendkívüli ülés megtartása elengedhetetlen, mivel "A javaslattal kapcsolatos szavazások elhalasztása komoly késedelmet okozna a fontos jogalkotási célok megvalósításában" - emelte ki a politikus.

Az ellenzéki pártok nem maradtak adósak a kritikával. Szabó Szabolcs (Momentum) szerint a kormány simán elmulasztotta időben meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, és a rendkívüli beavatkozásra azért van szükség, mert a normális ügymenet azzal a kellemetlenséggel járt volna, hogy az új veszélyhelyzet, a lejárt után csak néhány nappal lépett volna életbe. Emiatt viszont hatályukat vesztették volna az elmúlt években a parlament megkerülésével hozott rendeletek, amiket újra el kellett volna fogadni.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikai képviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy váratlanul olyan jogszabályok kerületnek napirendre, amelyek hátrányosan érinthetik az ellenzéki pártokat és civil szervezeteket. Ilyen például az ellehetetlenítési törvény vagy egy esetleges megtorlási jogszabály, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a demokratikus működésre.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon az utóbbi években folyamatosan váltakoznak a veszélyhelyzetek és válsághelyzetek, kezdve 2020 márciusától. A háborús veszélyhelyzetet több alkalommal kihasználták olyan kormányzati intézkedések bevezetésére, amelyek jogi szempontból nem mindig indokolhatók csupán a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus következményeivel.

Az Alaptörvény világosan meghatározza, hogy veszélyhelyzet idején a kormány milyen rendkívüli jogköröket alkalmazhat. Ilyen intézkedések közé tartozik például a törvények felfüggesztése, a megszokott jogi keretektől való eltérés, valamint különféle, a helyzet kezelését célzó intézkedések bevezetése.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy 2026. január 1-jétől a kormány már veszélyhelyzet közben sem térhet el törvényektől rendeleti úton, hacsak az Országgyűlés erre nem ad kétharmados felhatalmazást. Ez a módosítás - a cikk szerint - valószínűleg politikailag motivált, hiszen egy esetleges kormányváltás esetén az utód kormányt korlátozhatja a rendeleti jogkörök terén.