Ez a csehországi autópályahíd valahogy a semmibe tűnik, mintha csak a végtelenbe nyúlna, céltalanul, mint egy álom, ami sosem válik valóra.
Csehországban, Brno és Prága között egy látványosan a semmibe vezető híd állít kétes emléket Hitler nagyratörő terveinek. Az egész birodalmát behálózó autópályahálózat része lett volna, de sosem ment rajta forgalom.
A harmincas években merült fel először az ambiciózus elképzelés, hogy Csehszlovákiát átszelő autópályát építsenek. Plzeň és Kassa között számos különböző útvonalterv született, amelyek közül az egyik a főváros, Prága és Pozsony elkerülésével próbálta volna kiszolgálni a növekvő forgalmat. 1938-ban, a müncheni egyezmény aláírása elősegítette Csehszlovákia felosztását, ami gyorsította az autópályaépítési projektek megvalósítását.
Hitler víziója grandiózus volt, hiszen egy átfogó autópályarendszert álmodott meg, amely szervesen összekapcsolta birodalma különböző részeit. Ebbe a koncepcióba tökéletesen illeszkedett a csehek által megálmodott autópálya is. 1939-ben, miután a német csapatok megszállták a nyugati területeket és létrehozták a Cseh-Morva Protektorátust, megkezdődhetett az építkezés. A németek ekkorra már jelentős tapasztalatra tettek szert az autópályák kivitelezésében, így az új projektek megvalósítása zökkenőmentesen haladt.
Kiemelt feladatnak számított akkoriban a hidak építése, és ezek közül az egyik legnagyobb a Sedlický patak völgyén átívelő, 100 méteres fesztávolságú Borovský híd lett volna, amelynek építése 1939 júliusában kezdődött. Csak az eredeti képeken látszik, hogy valójában egy 25 méter magas hídról van szó, mára ugyanis szinte teljesen belepte a víz.
Közbeszólt a második világháború, 1942 áprilisában a munkálatokat az acél és a cement hiánya miatt leállították, ezeket csak háborús célra lehetett használni. A három legfontosabb híd építése ugyan folytatódott, de csak egy hónapig, addig a Borovský hídnak a 33 százaléka készült el. A háború után újraindult a munka, 1950-re a híd jelentős része készen állt.
Az ötvenes évek második felében az autópályák építését azonban fokozatosan ismét leállították. A Borovský híd építését ugyan 1952-ben engedélyezték, de hamarosan ezt az építkezést is befejezték. Csak akkor vették elő újra a terveket, amikor a hatvanas években
1967-ben indult a Prága és Brno közötti D1-es autópálya építése, amelynek a Borovský híd is része lehetett volna, a nyomvonal ugyanis nagyrészt a negyvenes évekbeli tervek szerint készült. Akkoriban egy új, nagy prágai ivóvíztározó ötletét is fontolgatták, de
Különböző lehetőségeket elemeztek a híd hasznosítására. Az egyik alternatíva a tározó kapacitásának csökkentése volt, azonban Prága városának hatalmas, több millió liter ivóvízre volt szüksége. A másik lehetőség a híd átalakítása lett volna, de ennek költségei szinte megegyeztek volna egy új híd felépítésének árával. Ezen kívül nem is vették figyelembe a vízvédelmi intézkedések ráfordításait, ha a hídon esetleg baleset történne.
Úgy döntöttek végül, hogy másfél kilométerrel délre egy teljesen új hidat építenek a D1-es autópályának, amelynek ez a része 1977-ben nyitott meg. A Borovský híd elhagyatottá vált, szinte az úttestig elöntötte a víz, és mivel erdős területen fekszik, amit az ivóvíz védelme miatt tilos megközelíteni, csak felülről látszik az autópályának végül a semmibe vezető emléke.
