A Szivárványzászló helyett a magyar és székely zászló fog felfogni az Andrássy úti szélben.

Egy különleges vasárnapra két, egymással ütköző rendezvényt terveztek az Andrássy úton. Június elsején öt emberi jogi szervezet - köztük az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért - békés felvonulást kívánt tartani. Céljuk a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságának hangsúlyozása és az LMBTQ-közösség jogegyenlősége melletti kiállás volt. Rendezvényük a pride-hoz hasonló szellemben zajlott volna. A rendőrség azonban elutasította a kérelmüket, hivatkozva Magyarország alaptörvényének legújabb, 2025. április 15-től hatályos módosítására, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. E jog - az élethez való jogot leszámítva - minden más alapvető jog előtt áll. Emellett, még ha a rendezvény nem ütközne jogszabályokba, az Andrássy úton nem tarthatnák meg, mivel egy másik, már engedélyezett esemény is ugyanarra az időpontra esik. Június első napján immár hetedik alkalommal vonul végig az Andrássy úton az 1848 méteres, két méter széles nemzeti zászló, amely a Városligethez érve tiszteleg a magyar hősök szoborcsarnokánál. A hagyományoknak megfelelően a zászlót a magyar hazát szerető önkéntes viszi. Az esemény a nemzeti összetartozás napja alkalmából egy négyszáz méteres székely zászlóval is kiegészül, így tükrözve a nemzet iránti tiszteletet és összetartozást.

Idén különleges alkalomra készülünk, hiszen a magyar zászló és címer napjának tizedik évfordulóját ünnepelhetjük. E jeles nap létrejötte Szilágyi Ákos, a Nemzet zászlója rendezvény főszervezőjének inspiráló kezdeményezésének köszönhető.

Ehhez a naphoz kapcsolódik a Nemzet zászlója rendezvény.

Szilágyi Ákos a Magyar Nemzetnek elmondta: az önkéntes zászlóvivők azok a nemzeti harcosok, akik a magyar jövőért, a nemzetért küzdenek. A rendezvény pártpolitikán kívül áll, a nemzet, a jövő és Magyarország áll a középpontban.

A magyar Országgyűlés 2014. december 16-án ünnepélyesen kijelölte március 16-át a magyar zászló és címer napjaként. A határozat hangsúlyozza, hogy "az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazoknak az embereknek és közösségeknek, akik a zászló és a címer védelmében küzdöttek, akár az életüket, akár a szabadságukat áldozták fel a magyar nemzet érdekében, vagy akik e jelkép tisztelete miatt szenvedtek el sérelmeket és hátrányokat. A Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelet és megbecsülés kifejezéseként, emlékezve az 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadására, március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánítjuk."

Az érvelés részletesen kifejtette, hogy...

A magyar zászló és címer napjának bevezetésére vonatkozó javaslatot Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Németh Szilárd, a frakcióvezető-helyettes terjesztették elő. Eredetileg március 23-át szerették volna megjelölni, mivel ez az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának évfordulója. Azonban, figyelembe véve, hogy ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napjaként van számon tartva, végül március 16-át választották az ünneplés időpontjának.

A napot 2015-ben ünnepelte meg először hazánk, Magyarország. Az alaptörvény szerint a nemzeti lobogónk három egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, melyek sorrendje piros, fehér és zöld. E színek jelentése mélyen gyökerezik kultúránkban, és szimbolizálja a nemzeti identitásunkat és értékeinket.

Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

A korábbi vörös és fehér színekhez a 15. század folyamán csatlakozott a zöld, és ezek a nemzeti színek először 1608-ban, a Habsburg II. Mátyás király pozsonyi koronázásán jelentek meg együtt. A zászló, mint nemzeti szimbólum, a reformkor idején vált a piros, fehér és zöld színek hármasának jelképpé. 1848-ban a forradalmi követelések között szerepelt, hogy a "nemzeti színek régi jogait állítsák helyre", ezt pedig a XXI. törvénycikk hivatalosan is megerősítette.

Az 1849-ben létrehozott Kossuth-címer különleges vonásai közé tartozik, hogy nem tartalmazza a Szent Koronát, és a megszokott, egyenes oldalú pajzs helyett egy sajátos, befelé ívelő formát ölt. Ezt a pajzsformát a magyar identitás szimbólumának tekintették. Ez a címer szolgált Magyarország hivatalos emblémájaként 1918-19 között, majd 1946 és 1949 között, valamint 1956-ban is. Az Országgyűlés 1990-ben, hosszas vitát követően, végül a koronás címer mellett tette le a voksát, ezzel visszatérve a hagyományos szimbólumokhoz.