Tanulmány: Az iskola nem készíti fel a diákokat az élet valós kihívásaira
A Tanügyminisztérium oktatási és felmérési központja (CNPEE) egy átfogó tanulmányt készített a középiskolások életminőségéről. Az elemzés során világossá vált, hogy a diákok egy része nem elégedett az oktatás színvonalával. Emellett a kutatás rávilágít a fiatalok szociális és gazdasági helyzetéből fakadó kihívásokra is, amelyek további hatással vannak az iskolai teljesítményükre és általános jólétükre.
A nyilvánosságra hozott részletes jelentés alapján világossá vált, hogy a vidéki diákok komoly hátrányos helyzetben vannak a városi társaikhoz viszonyítva. Az ingyenes oktatás ellenére számukra jelentős nehézséget okoznak az ingázási és étkezési költségek, amelyek sok esetben gátolják a fejlődésüket és a tanulmányaik sikeres teljesítését.
A diákok több mint 80%-a úgy érzi, hogy a tanárok által közvetített információk érthetőek, és több mint 75%-uk biztos abban, hogy bátran felteheti kérdéseit, ha valami nem világos számára. Ugyanakkor 62%-uk gyakran tapasztal unalmat az órák alatt, míg 45%-uk úgy véli, hogy az órák nem elég interaktívak. A középiskolás diákok 44%-a a tananyag nehézségére panaszkodik, és sokan, közel 40%-uk azt állítja, hogy egyes tantárgyakból szinte semmit sem értenek meg.
Ezen a téren viszonylag jól állnak a dolgok, a diákok 95 százaléka be tud illeszkedni a közösségbe, barátokat szerzett. Több mint 80 százalékuk érzi úgy, hogy kedvelik az osztály- és iskolatársak.
Bár a helyzet elsőre kedvezőnek tűnik, a felmérés során megkérdezett fiatalok 24 százaléka nem tudott tartós kapcsolatokat kialakítani. Ezen kívül 22 százalékuk úgy érzi, hogy kívülállóként él az iskolai közegben, míg 12 százalékuk az elszigeteltség és a kirekesztettség érzésére hívta fel a figyelmet.
A kutatás rávilágít arra, hogy a tizenévesek között egyre elterjedtebbé válnak a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a nem megfelelő táplálkozási szokások. Számos fiatal választja az egészségtelen ételeket, gyakran éttermek gyorsételeit részesítve előnyben, míg az egészséges táplálkozásra való törekvés háttérbe szorul. Az olcsó, de általában tápláló értékekben szegény ételek dominálnak az étrendjükben.
A kutatás adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 8%-a rendszeres alkoholfogyasztónak tekinti magát, fogyasztásuk heti egy-két alkalommal, vagy akár minden nap is előfordul. Ezzel szemben a válaszadók 45%-a alkalmi fogyasztónak számít, akik havonta, vagy még ritkábban nyúlnak az italhoz.
A tudatmódosító szerek fogyasztását csupán a válaszadók két százaléka vallotta be, ezek fele azt mondja, hogy nagyon ritkán - havonta egyszer - fordul elő. A többiek ezt napi szokásként említik.
A tanulók 15%-a bevallja, hogy naponta szív cigarettát, míg 2%-uk alkalmi dohányosként hetente egy-két alkalommal gyújt rá. Ezen kívül 6%-uk havi szinten vagy még ritkábban él a dohányzás lehetőségével.
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás elsősorban a városi iskolák tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamán tanuló diákjai körében figyelhető meg.
A diákok egyik legfőbb aggodalma az anyagi biztonság. Egyesek mielőbb saját lábra szeretnének állni, mások még várnának az anyagi függetlenség elérésével. Az egyetemi tanulmányok elvégzéséig a szülők támogatására számítanak.
Sok fiatal számára a családalapítás vágya egy fontos életcél, azonban ezt a komoly felelősséget csak akkor merik vállalni, amikor úgy érzik, hogy valóban készen állnak rá.
Az itthonmaradással kapcsolatosan egyesek a család és a közösség iránti ragaszkodáshoz kötik a döntést, mások a jobb anyagi helyzet miatt választanák a külföldre költözést.
