Thürmer Gyula lánya és Bencsik András fia is részt vesznek az orbáni nagystratégia legújabb alapítványának munkájában.

A Konnektivitás Barátai Alapítvány küldetése – hasonlóan a kormányzati törekvésekhez – az, hogy Magyarország a megváltozó globális világrend nyertesei közé kerüljön. E cél érdekében működnek együtt a kurátorok, akik között egykori diplomaták, minisztériumi szakértők, valamint a meghiúsult Fudan-kampusz egyik tervezője is megtalálható. Az alapítványi vagyon forrásairól azonban egyelőre nem osztanak meg információt.

A július 30-án bejegyzett Konnektivitás Barátai Alapítvány egy friss kezdeményezés, amely a nemzetközi tevékenységeit az Orbán-kormány külpolitikai irányvonalára alapozza. Az alapítvány neve a kormány kommunikációjában kiemelt szerepet játszó konnektivitásra utal, amely a kelet-nyugati együttműködés fontosságát hangsúlyozza. A célja, hogy a blokkosodás helyett a kapcsolatok erősítésére fókuszáljon, mind politikai, mind gazdasági téren. Ahogyan Orbán Viktor tavaly Tusványoson kifejtette: a jövő kulcsa a nyitottságban és az együttműködésben rejlik.

A magyar nagystratégia lényegét a konnektivitás adja; elutasítjuk, hogy bármelyik fél-világgazdaságba beszűkülve éljünk. Nem kívánunk részt venni a Kelet ellen irányuló konfliktusokban. Célunk, hogy barátokat és partnereket szerezzünk, nem pedig gazdasági vagy ideológiai ellenfeleket.

A Konnektivitás Barátai Alapítvány elnöke, Balázs Ádám Samu, a HVG kérdésére reagálva kifejtette, hogy céljuk az, hogy "Magyarország a napjainkban átalakuló új globális világrend nyertesei közé kerüljön." Hozzátette, hogy missziójuk középpontjában a Kelet és Nyugat közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok erősítése áll. Érdekes azonban, hogy az alapítvány július 14-i alapító okiratában a célkitűzéseik között már nem szerepel a Nyugat említése; csupán annyit írnak, hogy fő céljuk "Magyarország és a keleti országok közötti kapcsolatok fejlődésének elősegítése."

Bármilyen formában is, az alapítvány célja a konnektivitás előmozdítása, amely során a fiatalok, a kultúra, a civil szektor, a tudományos közösség és a diplomáciai képviselők közötti kapcsolatok gazdagítására törekszik. A fókuszban áll a generációk és országok közötti párbeszéd és mobilitás erősítése, amely közös érdekeken alapul. Az alapítvány szeretné bemutatni és népszerűsíteni az egyes országokat, lehetőséget biztosítva a kultúrák közötti találkozásokra. E célok elérése érdekében az alapítvány pályázati keretek között támogatást ajánl fel olyan megoldások, tevékenységek vagy szervezetek számára, amelyek széleskörűen hasznosítható eredményeket ígérnek az alapítvány céljainak megvalósításához.

Szerettük volna megtudni az elnöktől, miért éppen most jött létre az új alapítvány, valamint mely országokkal tervezik a kapcsolatok elmélyítését, és milyen geopolitikai megfontolások húzódnak meg mindezek mögött. Sajnos erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Balázs Ádám Samut is megkérdeztük, hogy ő és az alapítvány másik hat tisztségviselője milyen különleges képességekkel, tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyek hozzájárulhatnak az alapítvány céljainak megvalósításához. Kérdéseink közt szerepelt az is, hogy mekkora az alapítvány induló vagyona, és honnan származik: van-e köztük költségvetési támogatás, más alapítványtól érkező támogatás, vagy esetleg adományok. Erre a kérdésre sem kaptunk választ.

Egy alapítvány vagyonát fő szabály szerint az alapító okirat szerinti célokat is meghatározó alapító biztosítja. Ez esetben a kuratóriumi tagságot nem vállaló alapító Várfi Péter, aki a közelmúltig a dél-kínai nagyváros, Kanton magyar főkonzulja volt, korábban pedig a jakartai magyar nagykövetség külgazdasági attaséjaként dolgozott. Ami a kuratóriumot illeti, ott tag és egyben alapítványi elnök a már említett Balázs Ádám Samu. Ő az Európai Uniós Ügyek Minisztérium miniszterhelyettese, Zsigmond Barna Pál kabinetfőnöke, emellett a Fidesz Nemzetközi Titkárságának vezetője és a IX. kerületi Fidesz alelnöke is.

Horváth Levente, a kuratóriumi tag, jelentős szereplője volt az egykori Fudan Alapítvány kuratóriumának, amely hosszú ideig a közpénzgazdálkodás megkérdőjelezhető projektjének számított. Az alapítvány céljai végül nem teljesültek, és most új névvel próbálnak új kihívások elé nézni. Horváth Kína iránti vonzalma már gimnazista korában megmutatkozott, amikor ösztöndíjjal a sanghaji Fudan Egyetemre került. 2015-től a sanghaji főkonzul, majd 2017-től az MNB-hez csatlakozott, ahol Matolcsy György elnöksége alatt a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését támogatta. Az ő története egy érdekes keresztmetszete a globális kapcsolatoknak és a helyi politikai döntéseknek.

Horváth jelenleg is középpontjában áll az MNB-botrány ügyének, és felelős a kecskeméti Neumann János Egyetemen működő Eurázsia Központ irányításáért. Ez a tudományos műhely a térség geopolitikai aspektusainak alapos vizsgálatával foglalkozik, miközben 127 milliárd forintnyi ügylet körüli eseményekkel is összefonódik.

Az alapítvány kuratóriumának másik tagja Révai-Bere Norbert, aki hasonlóan az elnökhöz, Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes környezetében tevékenykedik. Norbert nemcsak a politikai színtéren mozog otthonosan, hanem diplomáciai tapasztalattal is rendelkezik. Korábban a külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályán dolgozott, majd Indiában, Újdelhiben a magyar nagykövetségen szolgált, ezt követően pedig hosszú éveken át vezette a magyar főkonzulátust Mumbai-ban, amely India gazdasági és kereskedelmi központjaként is ismert.

Ismerős név tűnik fel a kurátorok listáján: Losonci Gergely György. Ő már korábban is megfordult a kormányzati think tank, a Századvég köreiben, ahol különböző pozíciókban, a tanácsadótól kezdve a politikai igazgatóságig rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Az idei júniustól kezdve pedig kulcsszerepet játszik a fideszes agytröszt, a BP Városfejlesztési Műhely Nonprofit Kft. működésében, amelyet az év elején alapítottak. Az újonnan létrejött intézmény működését a Batthyány Lajos Alapítvány révén a kormány 2,52 milliárd forinttal támogatja a következő egy évben.

A közgazdász Losonci 2015 után a Fidelitas köreiben tevékenykedett, majd a 2019-es EP-választások során, mindössze 26 évesen, felkerült a Fidesz listájára, bár csak a 21. pozíciót tudta megszerezni. Ezt követően a Fidesz számára egyre fontosabbá váló amerikai konzervatív CPAC rendezvény egyik szemmel tartója lett, és 2022-ben Orbán Viktor dallaszi útján is részt vehetett. Losonci neve 2022-ben került ismét a figyelem középpontjába, amikor a HVG a Csák János miniszternek havi 1,5 millió forintért tanácsot adó hölgy hátterét vizsgálta; ekkor derült ki, hogy férje Szlovákiában és az Egyesült Államokban is rendelkezett céges érdekeltségekkel. Különösen figyelemre méltó, hogy a Floridában 2017-ben alapított, kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó EuroAtlantic Capital Inc.-ben, amely másfél év után bezárta kapuit, Losonci társtulajdonos volt. Azóta viszont már egészen más színtéren mozog:

2024 tavaszán Losonci került az ügyvezetői pozícióba, miután Lánczi Tamást, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökévé vált, helyettesítette Habony Árpád londoni vállalkozása, a Danube Business Consulting.

A Konnektivitás Barátai Alapítvány kuratóriuma nem csupán Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes fiának, Zsigmond Ábel Balázsnak a jelenlétét tükrözi, hanem más politikai örökségek képviselőit is. Ilyen például Nótin-Thürmer Marianna, a Munkáspárt elnöke, aki Thürmer Gyula lánya. Marianna nem csupán a Munkáspárt EP-listáján szerepelt, amelyet végül a Fidesz retorikájához igazított, hanem a női politikai szereplők támogatásáért is küzdött, hiszen ő vezette a párt nőtagozatát is. Őry Mariann néven ismert újságíró szintén tagja a testületnek, aki korábban a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa volt, jelenleg pedig a Demokratának ír, és a Horváth Levente által vezetett Eurázsia Központ által kiadott Eurázsia Magazin főszerkesztő-helyetteseként is tevékenykedik.

A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András fia, Bencsik Dávid is fontos szerepet játszik az alapítvány kuratóriumában. Az apja, Bencsik András, aki rendszeresen részt vesz a Békemeneteken, nemrégiben figyelmeztette a Fidesz tábornokait, hogy ha nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor "csak egy óriási vereség vár rájuk". Bencsik Dávid pályafutása már 2004-ben kezdődött, amikor részt vett a Fidesz európai parlamenti kampányában. Két évvel később Tarlós István főpolgármester-jelölti kampányát vezette, amely bár akkor nem hozott győzelmet, 2010-re a politikai táj jelentősen megváltozott, és Tarlós végül sikerrel vette az akadályokat. Ezt követően Bencsik Dávid a főváros brüsszeli képviseletének élére került, majd a Régiók Bizottságában képviselte Magyarországot.

Bencsik Dávid 2015-ben kezdte pályafutását a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, ahol öt éven át a stuttgarti főkonzulátus külgazdasági attaséként tevékenykedett. 2021-ben Orbán Viktor az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki, és ezt a pozíciót 2023-ig töltötte be, ezalatt Nagy István agrárminiszter kabinetfőnökeként folytatta munkáját. Ezt követően egy időre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nemzetközi igazgatójaként tevékenykedett, majd 2023 tavaszán a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodánál Hidvéghi Balázs kabinetfőnökévé vált.