Januárban a magyar infláció több mint kétszer akkora volt, mint az Európai Unió átlagos inflációs rátája.
A magyar után a román és a horvát érték lett a legrosszabb az év első hónapjában. A legkisebb pedig dán, majd az ír és az olasz infláció lett.
Januárban 2,5 százalékra nőtt az euróövezeti infláció, ami féléves csúcsot jelent – derült ki az Eurostat hétfői jelentéséből. Az Európai Unió statisztikai hivatala arról számolt be, hogy 2024 decemberében az inflációs ráta 2,4 százalék volt, míg egy évvel korábban 2,8 százalékot mértünk. Az EU egészét tekintve az éves infláció januárban 2,8 százalékra emelkedett, szemben a tavaly decemberi 2,7 százalékkal, és a következő év januárjában már 3,1 százalékot regisztráltak.
A magyar infláció az év első hónapjában 5,5%-os értéket mutatott, ami ismeretes. Azonban az Eurostat eltérő módszertant alkalmaz a pénzromlás mérésére, így náluk ez a szám 5,7%-ra rúgott. Ennek következtében a magyar inflációs adat a legrosszabb lett az uniós statisztikák között. A második legnagyobb inflációt Románia jegyzi 5,3%-kal, míg Horvátország 5%-kal követi őket. A másik végletet Dánia képviseli 1,4%-kal, míg Írország és Olaszország 1,7%-os inflációval zárta az időszakot.
Az inflációt az Eurostat szerint elsősorban az energiaköltségek emelték meg, az euróövezetben 1,9 százalék volt az emelkedés, szemben a decemberi 0,1 százalékkal. Eközben a nem energetikai ipari termékek inflációja 0,5 százalékos szinten maradt, míg a szolgáltatásoké 3,9 százalék volt 4,0 százalék után.
2025 januárjában az euróövezet éves inflációs rátájának alakulásához legnagyobb mértékben a szolgáltatások hozzájárulása volt mérhető, amely 1,77 százalékpontot tett ki. Ezt követően az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek szerepeltek a sorban, 0,45 százalékpontos hatásukkal. Az energia 0,18 százalékponttal, míg a nem energetikai ipari termékek 0,12 százalékponttal zárták a sort.
Egy hónap leforgása alatt a fogyasztói árak 0,3 százalékkal mérséklődtek januárban, miután decemberben 0,4 százalékos havi növekedést mutattak.
Januárban a maginfláció, amely az élelmiszer- és energiaárakat nem számítja bele, 2,7 százalékkal nőtt, ezzel már az ötödik egymást követő hónapban stagnált ezen a szinten. Ez a szám 2022 eleje óta a legalacsonyabb értéknek számít. Havi összehasonlításban, az élelmiszer- és energiaárak kizárásával, az árindex 0,9 százalékkal csökkent, ami alulmúlta a várt 1,0 százalékos csökkenést, és a decemberi 0,5 százalékos növekedés után történt.
