Történelmi gyökerekkel rendelkező tájon: a magyarság ünnepe Királyfiakarcsán Királyfiakarcsán, e festői falucskában, ahol a történelem és a hagyományok szorosan összefonódnak, a magyarság ünnepe különleges fényt kap. A helyszín nem csupán egy gyönyörű tá

A Szent Király Szövetség 2025. július 18-20. között Királyfiakarcsán rendezte meg a 28. találkozóját, amely a Kárpát-medence magyarságának összetartozását és Szent István király nemzetmegtartó örökségét ünnepelte. Ez a háromnapos fesztivál a szövetség tagtelepüléseinek képviselőit vonzotta a csallóközi Karcsaország szívébe, ahol a résztvevők a történelmi gyökerekre emlékezve és a keresztény értékek mentén igyekeztek erősíteni a nemzeti összetartozás szellemét. Az esemény gazdag kulturális programkínálattal örvendeztette meg a látogatókat, többek között népzenei koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal és családi programokkal, amelyek mind hozzájárultak a közösség élményéhez.
Fedezd fel képriportunkat a rendezvényről, amelyet ITT érhetsz el!
Nagyszombat megye alelnöke és a rendezvény védnöke, Berényi József, beszédében a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának lényegét emelte ki, hangsúlyozva a találkozó páratlan jelentőségét. Rámutatott arra, hogy a magyar közösségek közötti szoros kapcsolatok ápolása elengedhetetlen a kulturális örökség megőrzésében és a jövő generációinak erős identitásában.
"Ritkán adódik olyan alkalom, hogy ennyi település képviselői egy időben és egy helyen gyűljenek össze a Kárpát-medencéből" - nyilatkozta Berényi, hangsúlyozva, hogy a Szent Király Szövetség által életre hívott rendezvény különleges eseményként vonul be Királyfiakarcsá történetébe. Kiértékelte, hogy a helyi önkormányzat, különösen Wurczell Zoltán polgármester és csapata kiemelkedő felelősséggel látta el a szervezési feladatokat, amelyek már télen megkezdődtek. "Örömmel jelentem, hogy ez a vállalkozás sikerrel zárult" - tette hozzá, gratulálva a szervezőknek a magas színvonalú munkájukért.
A megyei alelnök kiemelte, hogy Nagyszombat megye anyagi hozzájárulása jelentős mértékben hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Berényi saját élményeit is megosztotta, hangsúlyozva, hogy
A Kárpát-medencei magyar találkozók igazi különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán a pragmatikus együttműködés jegyében zajlanak, hanem mély érzelmekkel és lelki tartalommal is bírnak. Ezek az események a közösségi szellem és a kultúra ünneplésének színterei, ahol a személyes kapcsolatok és a közös értékek teremtenek egyedülálló atmoszférát.
"A tegnapi találkozón, ahogy a polgármesterek között ültem, éreztem, hogy itt nemcsak papírok aláírásáról és pályázatokról van szó, hanem valami többről" - tette hozzá.
Berényi véleménye szerint a magyar közösségi események egyedülálló sajátossága, hogy a résztvevők szinte félszavakból is megértik egymást. A 20. század nehézségei ellenére is a "csakazértis megmaradás" és az összetartozás érzése hatja át ezeket az összejöveteleket. "Ez a szív, amely a magyarságban a nagy csapások után formálódott, és amely más hasonló rendezvényeken nem tapasztalható" - emelte ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár az érdekszövetségek, mint például a szlovák politikusokkal való együttműködés, fontosak, a magyarság megmaradásának kérdése kiemelkedő jelentőséggel bír a Kárpát-medencei magyar közösségek számára.
Zárásként Berényi szívből jövő jókívánságait tolmácsolta a következő, Csíkszentkirályon megrendezésre kerülő találkozóra, bízva abban, hogy az esemény szintén a pragmatizmus, a lélek és a „jó magyar szív” szellemében fog zajlani.
"Ez az esemény valóban különleges, hiszen régóta várunk rá, és már hetek, sőt hónapok óta lelkesen készülünk rá" - fogalmazott Wurczell Zoltán, Királyfiakarcsa polgármestere, hangsúlyozva, hogy megtiszteltetés számukra a Szent Király Szövetség találkozójának helyszínéül szolgálni. Kiemelte, hogy a szövetség, amelynek Királyfiakarcsa volt az egyik alapítója 1996-ban, elkötelezett a magyarság hagyományainak megőrzése és a közösség jövőjének építése iránt.
"Elsődleges küldetésünk, hogy megőrizzük magyarságunkat, ápoljuk hagyományainkat, tisztelettel tekintsünk múltunkra, és erősítsük gyökereinket, hogy a múlt tanulságaiból inspirálódva építhessük jövőnket."
- fejtette ki.
A polgármester szívből jövő büszkeségét fejezte ki, hogy Királyfiakarcsa neve államalapító királyunk örökségéhez kapcsolódik. A település nem csupán egy hely, hanem a szorgalom, a szülőföld iránti hűség és a felvidéki magyarság hagyományainak élő szimbóluma. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény megszervezése nem csupán feladat, hanem egy közösségi élmény is, amely összekapcsolta a falu lakóit. „A település kicsik és nagyok egyaránt a készülődés lázában égett, és ez a közös munka maradandó emlékeket teremtett, valamint megerősítette az összetartozás érzését" - tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a vendégek gazdagabb élményekkel és új barátságokkal térnek haza.
Wurczell a csallóközi vendégszeretet páratlan értékeit és a Szent Király Szövetség keretein belül kialakított kapcsolatok fontosságát emelte ki, amelyek véleménye szerint a magyarság legnagyobb kincsei közé tartoznak. "A határon innen és túl kialakuló barátságok olyan kincsek, amelyeket mindenképpen meg kell őriznünk, hogy biztosítsuk a jövőnket és egy szebb holnapot" - fogalmazott. A polgármester viccesen megjegyezte, hogy az egyetlen "szigorú szabály" az volt, hogy a vendégek jól érezzék magukat, és reményét fejezte ki, hogy ezt a célt sikerült elérniük.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, szívhez szóló beszédében három alapvető gondolat köré építette mondanivalóját. Kiemelte a kölcsönös tisztelet fontosságát, a Szent Korona eszméjének mély jelentőségét, valamint a felvidéki magyarság felelősségvállalásának szükségességét. Beszédében külön tiszteletben részesítette Pogány Erzsébet és Potápi Árpád János kiemelkedő munkásságát, hangsúlyozva a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának elengedhetetlen szerepét a közös jövőnk építésében.
Első gondolatában Gubík a tisztelet fontosságát emelte ki, külön megemlékezve két személyről, akik nagy hatással voltak Királyfiakarcsára és a felvidéki magyarságra.
Pogány Erzsébet egyedi energiáival, kivételes szervezőkészségével, valamint a Csallóköz és Karcsaország iránti mély elkötelezettségével mindannyiunk számára példaértékű utat mutatott.
- mondta, hangsúlyozva, hogy a Magyarok Nagyasszonya szobrának felállítása is az ő elévülhetetlen érdeme. Hozzátette, hogy a Szűzanya oltalma, amelyet Szent István a koronájával együtt a nemzetre bízott, Pogány Erzsébet munkásságában is megtestesült. Szintén tisztelettel adózott Potápi Árpád Jánosnak, a "15 millió magyar államtitkárának", akinek emlékét a Cserkészligetben felállított harangláb őrzi Királyfiakarcsán.
Második gondolatában Gubík a Szent Korona eszméjének időtlen jelentőségéről beszélt. "Közép-Európának nincs királya, de uralkodó alkotmányos eszméje, szellemi vezérfonala van, és ez a Szent Korona eszme" - fejtette ki. Kiemelte, hogy ez az eszme nemcsak a magyarság küldetéstudatát - a keresztény Európa védelmét - hordozza, hanem a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a nemzetiségek tiszteletének elveit is. Rámutatott, hogy a Szent Korona eszme a legliberálisabb és legdemokratikusabb jogi gondolat, amely egyensúlyt teremtett a központi hatalom és a helyi közösségek között, és máig irigyelt a nyugati jogfilozófusok körében. Hangsúlyozta, hogy Magyarország alaptörvénye is elismeri ezt az eszmét, amely felelősséget ró a magyar kormányra és a határon túli magyar közösségekre egyaránt. "Ez a felelősség jelenik meg ebben a hétvégében is, amikor találkozunk, tapasztalatot cserélünk és erőt merítünk egymásból" - tette hozzá, a nemzeti összetartozás megélésére utalva.
A harmadik gondolatában Gubík a felvidéki magyarság és a szlovák állam közötti kapcsolat felelősségét hangsúlyozta. Véleménye szerint a Szent Korona eszméjének szellemében fontos lenne a kölcsönös tisztelet és megértés előmozdítása, amely segíthetne a két közösség közötti párbeszéd és együttműködés erősítésében.
Szlovákiában is érvényt kell szerezni az olyan elveknek, mint a szubszidiaritás, a nemzetiségek államalkotó tényezőként való kezelése és az önkormányzatiság.
"Fontos, hogy kiálljunk egy olyan törvény mellett, amely a nemzetiségek jogállását szabályozza, és kollektív jogokat garantál számukra" - hangsúlyozta, sürgetve a természetes régiók alapú közigazgatási rendszer bevezetését, a nemzetiségi nyelvek hivatalos elismerését, valamint a második világháború utáni kollektív bűnösséget kimondó rendeletek eltörlését. "A XXI. századot együtt fogjuk megnyerni Közép-Európában, ha érvényt adunk a Szent Korona eszméjének" - mondta, a felvidéki magyarság és más nemzetiségek közös otthonának megteremtését szorgalmazva.
"A csallóközi Karcsaország nem csak földrajzi értelemben a vizek földje, hanem a Kárpát-medencei magyar történelem forrásvidékének is része" - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, utalva az 1118 évvel ezelőtti pozsonyi csatára, amely a magyar honfoglalás katonai szakaszát lezárta, utat nyitva Szent István államalapítása előtt. Hangsúlyozta, hogy a Szent Király Szövetség felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és magyarországi tagjai, valamint a meghívott délvidéki testvértelepülések képviselői e történelmi forrásvidékhez tértek vissza, hogy hitet tegyenek a nemzeti összetartozás mellett és erőt merítsenek a barátságból. Kifejezte reményét, hogy jövőre az őrvidéki magyarok csatlakozásával teljessé válik a történelmi magyar haza képviselete a szövetségben. Köszönetet mondott a szövetség közel 30 évnyi munkájáért és Királyfiakarcsa önkormányzatának a lelkiismeretes szervezésért és szívélyes vendéglátásért.
Kövér véleménye szerint a magyarság megmaradásának kulcsa Szent István örökségében található: a kereszténység elfogadásában és az önálló magyar állam megalapításában.
Az elmúlt évezred folyamán, ha a keresztény értékekre épülő, önálló és cselekvőképes állam nem létezett volna, a történelem valószínűleg eltüntette volna a magyarságot a Kárpát-medencéből és Európa színpadáról.
- fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság értékteremtő munkája és értékvédő harcai biztosították túlélését. Kiemelte, hogy a magyar államszervezési tapasztalat és tudás legyőzhetetlensége révén a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete maradt, és Magyarország azon öt európai ország egyike, amely több mint ezer éve jogfolytonosan létezik.
az Országgyűlés elnöke aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy napjaink kihívásai során a keresztény értékek, valamint a nemzetek és az európai nemzeti államok politikai, gazdasági, pénzügyi és lélektani támadások célpontjává váltak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió alapelveit – a békét, a demokráciát és a jólétet – szembeállítják a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságával. "Külső érdekcsoportok törekvései arra irányulnak, hogy Európa, valamint az Európai Unió valamennyi állama és nemzete erőforrásait a maguk javára kihasználják" – figyelmeztetett, kifejtve, hogy e folyamatok megfékezése érdekében elengedhetetlen a közös összefogás és a védelem.
A kereszténységet a szekularizáció és laicitás eszméivel támadják, miközben a humanista érvek manipulálása révén ma már a keresztény szimbólumok megcsúfolása is a véleménynyilvánítás szerves részévé vált. Ezzel ellentétben, ha valaki a keresztény értékek védelmében szólal meg, azt gyakran gyűlöletbeszédként értékelik.
Kövér László véleménye szerint a nemzetek ellen irányuló hadjárat célja az európai nemzeti államok függetlenségének megszüntetése. "A legnépesebb uniós országban a titkosszolgálatok arra törekednek, hogy kriminalizálják az etnikai alapú nemzetfogalom használatát politikai diskurzusban" - fogalmazott, kiemelve, hogy az illegális migráció és a kulturális eszközök révén történik a nemzettudat fokozatos lebontása, amely végső soron az európai nemzetek széteséséhez vezet. Továbbá hangsúlyozta, hogy...
az Európai Unió jelenlegi vezetése geopolitikai, gazdasági és szankciós politikájával adósságcsapdába hajszolja a tagállamokat, hogy válságkezelés ürügyén felszámolja szuverenitásukat, és egy birodalmi entitássá alakítsa az uniót, amely nem az európai polgárok, hanem külső hitelezők érdekeit szolgálja.
A magyarság történelmi megpróbáltatásait felelevenítve Kövér hangsúlyozta, hogy a magyarok túlélték a középkori megszállásokat, a szabadságharc leverését, az első világháború utáni békekötés következményeit és az 1956-os szovjet megszállást. "Mindezt azért éltük túl, mert a Szent István megkoronázása óta élt 41 magyar nemzedék egyike sem lett hűtlen legnagyobb királyunk eszményéhez: a kereszténységhez és az önálló magyar államhoz" - fejtette ki. Hozzátette, hogy Magyarország ma a józan ész politikájának képviselője Európában, és a Kárpát-medencei nemzetekkel való együttműködést szorgalmazza, mert csak így válhat Közép-Európa Európa újjászületésének erőforrásává.
Zárásként, a Szentírás bölcs szavaira támaszkodva hirdette: