Trumpnak udvarolt Európa elitje, de a végén hatalmas botrány kerekedett belőle.

Előállították az eltörölt román elnökválasztás első fordulójának győztesét, Calin Georgescut. A hatóságok a tavaly novemberi választást megelőző kampány finanszírozásáról faggathatták a politikust. A szerda hajnali házkutatások során a rendőrök fegyvereket, lőszert és jelentős mennyiségű pénzt találtak.

Georgescu éles kritikát fogalmazott meg, amikor az ügyészségi eljárást hatalmi visszaélésnek minősítette. Véleménye szerint a románokat elnyomó hatalom arra törekszik, hogy a decemberi "választási csalás" ügyében bizonyítékokat kreáljon. A politikai helyzet súlyosságára való tekintettel a rendőri intézkedések ellen tiltakozva felszólította támogatóit, hogy vegyenek részt egy demonstráción.

Hétfőre világossá vált a német előrehozott választás hivatalos eredménye is:

A vasárnapi választások eredményeként a kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség, más néven CDU/CSU, került ki győztesen. Valószínűleg a jelenlegi kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) mellett alakítanak koalíciót, így ők irányíthatják Németország jövőjét.

Húsvét közeledtével új kormány alakulhat Németországban: a migrációs válság, a gazdasági nehézségek, valamint Európa külpolitikai kihívásai mind sürgetik Friedrich Merzet, hogy mielőbb koalíciós megállapodásokat kössön. Eközben a szélsőjobboldal is erősödik, hiszen tízmillió szavazó támogatása áll mögötte - mondta Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet Németország-szakértője az Economxnak adott interjújában.

Február 24-én, hétfőn, az Ukrajnában folyó háború harmadik évfordulóján az ország legfontosabb szövetségesei Kijevbe látogattak. Az érkezők között elsőként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke tűnt fel. Az ukrán médiában, például az RBC-Ukraina hírei alapján, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Pedro Sanchez spanyol kormányfő, Gitanas Nauseda litván elnök, Edgars Rinkevics lett elnök, valamint Kristen Michal észt miniszterelnök is útnak indult Kijev felé.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, egy nappal a várva várt találkozó előtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy összesen 13 ország vezetője látogat el Kijevbe a háború harmadik évfordulójának megünneplésére. Ezen kívül további 24 ország képviselője online csatlakozik a kijevi csúcstalálkozóhoz.

Kedden, bár csak másodjára, az ukrajnai parlament végül megszavazta azt az előterjesztést, amely rögzíti, hogy az elnökválasztást akkor hirdetik meg, amikor Ukrajna területén "biztosított a széleskörű, igazságos és tartós béke".

Ukrajnában a 2024 márciusára vagy áprilisára tervezett elnökválasztás elhalasztásra került. Ennek hátterében az áll, hogy az ország alkotmánya nem engedélyezi a választások lebonyolítását hadiállapot idején. A hadiállapotot 2022. február 24-én hirdették ki, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna ellen indított teljes körű invázióját.

Zelenszkij hétfőn egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a G7-országok online megbeszélése alkalmával. Az ukrán államfő ezt konstruktív párbeszédnek minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát.

Bár Zelenszkij korábban elzárkózott tőle, a héten már arról beszélt, hogy hajlik az ásványkincsekről szóló megállapodás elfogadására. Az RBC-Ukrajna írása szerint Zelenszkij azt hangsúlyozta tájékoztatóján, hogy számára az volt a legfontosabb, hogy ne legyenek adósok, mert az igazságtalan lenne velük szemben. Hozzátette, az alap kérdését megoldották a keretmegállapodáson belül, így ez egy olyan partnerségi projekt, amely figyelembe veszi Ukrajna érdekeit.

Vlagyimir Putyin közben próbálta felülmúlni az ukránokat. Hétfő este a Rosszija 1 televíziónak adott interjújában bejelentette, hogy Oroszország nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémek területén. Hangsúlyozta, hogy...

Oroszország óriási mennyiségű ritkaföldfémkészlettel bír, amely messze meghaladja Ukrajna erőforrásait, így a ritkaföldfémek terén a világ egyik éllovasának számít. Ezzel szemben Ukrajnában a ritkaföldfémkészletek kiaknázása még csak tervezési fázisban van, hiszen azok felmérése még hátra van.

Olyannyira megváltozott a fentiek kapcsán az ukrán elnök véleménye, hogy az Egyesült Államokba is utazott a héten. Ezt megelőzően Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő is látogatást tett az amerikai államfőnél.

Macron a hétfőn Donald Trumppal folytatott washingtoni megbeszélését követően arról beszélt, hogy a következő hetekben lehetőség nyílhat a tűzszünet megkötésére az ukrajnai konfliktusban. "Úgy vélem, hogy ez lehetséges" - nyilatkozta a francia elnök egy interjúban, hangsúlyozva, hogy a tűzszünet alapvető feltétele a béketárgyalásoknak.

Kifejtette, hogy tárgyalt az európai állam- és kormányfőkkel, akik közül többen nyitottak arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak. Ezen kívül a francia vezető "szorosabb együttműködésről" beszélt saját és Trump közötti kapcsolatra vonatkozóan Ukrajnát illetően.

Starmer ezzel szemben Washingtonba azzal a nézettel érkezett, hogy a biztonsági garanciák csak az Egyesült Államok aktív részvételével lehetnek hitelesek; máskülönben Putyin előbb-utóbb újabb támadást indíthat. Ezt a véleményét azonban nem tudta Trumpnál érvényesíteni. Az amerikai elnök a csütörtöki megbeszélés után is kitartott amellett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "bízni lehet a szavában" az ukrajnai békemegállapodás ügyében.

"Gyakorlatilag a második világháború óta nem volt ennyire élesen különböző az angol és az amerikai álláspont, mint most. Különleges kapcsolatnak tekinthető a két angolszász ország közötti viszony, szinte mindig nagyjából azonos állásponton voltak, még ha hangsúlybeli különbségek voltak is. Ez viszont most egy nagyon éles különbség"

- nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, aki az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetem oktatója.

Ilyen előzmények után azonban nem várt fordulatot vett az amerikai elnök és az ukrán vezető pénteki találkozója: annyira összeszólalkoztak egymással a kamerák előtt, hogy végül nem írták alá a megállapodást, Zelenszkijnek idő előtt kellett elhagynia a Fehér Házat.