**Vadlovak az arany sztyeppén: Fedezd fel a természet csodáit! (Képek és videók!) | Demokrata** A végtelen arany sztyeppék lenyűgöző világa rejtett kincseket tartogat, ahol a vadlovak szabadon élnek és mozognak. E csodálatos tájban a természet ereje és s

Ha szeretnéd megosztani a cikket e-mailben, kérlek, kattints ide, vagy másold ki és küldd el az alábbi linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/vadlovak-az-arany-sztyeppen-kepek-video-1016650/

A kazahok megilletődötten fogadták a magyar szakembereket, akiknek köszönhetően az immár európai populációból származó vadlovak őseik szülőföldjére léphettek. A fajmegmentő program sikerét mutatja, hogy a Föld összes példánya közül ma már minden tizedik a hortobágyi Pentezugi Vadlórezervátumban él. A Pentezug projekt körül az elmúlt három évtizedben világszínvonalú tudásközpont fejlődött ki.

Terepjárónk motorja búg, ahogy elindulunk a Hortobágyi Csárdától, célunk pedig nem más, mint a Pentezugi rezervátumban élő Przsevalszkij-lovak megcsodálása. Az út, mely a Hortobágy folyó mentén kanyargó, meglehetősen vályús és hepehupás, igazi kalandot ígér. Közben a természet csodái kísérnek minket: búbos banka csicsergése, a hantmadár sejteket bontó, elegáns repülése, a kígyászölyv figyelmes pillantása, a hamvas réti héja szárnycsapásai, a szalakóta színes megjelenése és a mezei pacsirta dallamos éneke mind-mind hozzájárulnak a varázslatos élményhez.

A masszív testalkatú, zsemleszínű vadlovakat egy jó félórás autós túra után pillantjuk meg a végtelen pusztaságban. Az állatok békésen legelésznek, míg a földön pihenő tavaszi csikókra a kancák szüntelen figyelemmel ügyelnek. A nyári hőségben a vadlovak egymásra legyezve próbálják távol tartani a bögölyök és legyek zavaró hadát. A tűző nap alatt csak a néha feltámadó pusztai szél hoz enyhülést, egy kis megkönnyebbülést a rekkenő hőségben.

Miközben csendben leereszkedünk a földre, a kíváncsi vadlovak fokozatosan körénk gyűlnek, mintha csak egy titkos varázslat részei lennének.

Kísérőinktől értesülünk arról, hogy az állatok szigorú társadalmi hierarchiát követve élnek, ahol egy csődör és 4-10 kanca alkot egy háremet, együtt csikóikkal. A fiatal mének, akik még nem alapítottak saját családot, agglegénycsapatokba verődve készülnek arra, hogy egyszer háremcsődörré váljanak, saját kancáikkal gazdagítva a közösséget.

Az állomány egész évben a legelő gyönyörű területén pihen, táplálékául pedig a változatos növényzet szolgál. Éjszakáit pedig a csillagok ragyogása alatt tölti, ahol a természet varázsa teljesen magával ragadja.

Az állatoknak otthont adó 3 ezer hektáros Pentezugi rezervátum szigorúan védett övezet, területére turisták nem léphetnek be, hiszen jelenlétük túlzott terhelést idézne elő a természetvédelmi zónában, de a Malomházi Vadasparkban, szervezett túrák keretében a látogatók az ősi puszta vadvilágának jellegzetes állatai mellett megfigyelhetik az ott élő Przsevalszkij-lovak több mint húszfős csoportját is.

Csobán Péterrel, a HNPI Pentezug projekt asszisztensével folytatott beszélgetésünk során szó esett arról, hogy a Türk Államok Szervezetének delegációja 2021-ben hivatalosan is kapcsolatba lépett az igazgatóság munkatársaival. Ezt követően a szakmai együttműködés 2022-ben, a Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállításon újabb mélységeket nyert, amely lehetőséget teremtett a közös projektek és kezdeményezések számára.

- A Kazah Köztársaság kormányának kezdeményezésére tavaly négy fiatal, nem vemhes kancát választottunk ki. Bűbáj, Cili, Csárdás és Celeb szállítása végig a tervek szerint, tankönyvbe illően haladt, ebben óriási szerepet vállalt dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, aki a közelmúltban több mint hatvan vadló külföldre szállítását felügyelte. A bódító-nyugtató szert a korábbi alkalmakhoz hasonlóan most is ő adta be az állatoknak. Ezt követően a Cseh Légierő egyik speciálisan erre a célra átalakított szállítógépén Debrecenből Isztambul és Baku érintésével csaknem 16 órás légi úton Arqalıqba repültünk. De bármilyen hihetetlen, a lovak számára sokkal megterhelőbb volt a kazahsztáni pusztában a további hét órán át tartó teherautós szállítás, mint az azt megelőző ugyancsak hosszú repülőút.

A fajmegmentő program keretein belül, amely az európai fajkoordinátori és törzskönyvezési feladatokat látja el, a Prágai Állatkertből érkező új állatokkal együtt összesen hét vadló bővítette a már 14 egyedből álló, nagy becsben tartott kazah populációt. A legújabb érkezők egyelőre egy kisebb akklimatizációs zónában találhatóak, ahol fokozatosan alkalmazkodnak új környezetükhöz. Jövőre azonban már szabadon fognak élni az "arany sztyeppén", az Altın dala rezervátumban, amely közel félmillió hektáron terül el, s amelynek méretei szinte összehasonlíthatatlanok az európai természetvédelmi területek kiterjedésével.

Csobán Péter arról is beszámol, hogy a Belső-Ázsiában élő nomád népeket, köztük a kazahokat egyfajta egészséges nemzeti öntudat lengi körül. Roppant erősen kötődnek szülőföldjükhöz. A mongolokhoz hasonlóan rendkívül büszkék a származásukra, több ezer évre visszanyúló, kivételes történelmi múltjukra, kultúrájukra és nemzeti tradícióikra.

Bár az orosz nyelv hivatalos státusszal bír az országban, egyre többen választják a kazah nyelvet, amely a helyi kultúra szerves részét képezi. Emellett a hagyományos viseletek, a nemzeti szimbólumok és motívumok iránti tisztelet folyamatosan növekszik, tükrözve a nemzeti identitás erősödését.

Az egyik legemlékezetesebb pillanat számomra az volt, amikor a házigazdákkal együtt koccintottunk a projekt sikerére. Amikor az egyik természetvédő erdész poharát emelte a köszöntésünkre, őszinte szavakkal kérte bocsánatunkat a vadlovak ázsiai eltűnéséért, és ígéretet tett arra, hogy sokkal jobban fogják védeni a visszatelepített állományt, mint elődeik. A tartózkodásunk alatt folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy a kazahok szinte testvérként tekintenek ránk, magyarokra. Érdekesség, hogy az "arany sztyeppéhez" közel él egy kisebb, de annál érdekesebb madjar (madïyar) nevű törzs, ahol számos férfit szintén ezen a néven szólítanak. Beszélgetéseink során meglepődve fedeztük fel, hogy a magyar és kazah nyelv, noha eltérő nyelvcsaládokba tartozik, sok hasonló szót rejt magában – például az alma, balta vagy bátor szavak, amelyek azonos vagy nagyon hasonló jelentéssel bírnak.

Medgyesi Gergely Árpádnak, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) vezetőjének tájékoztatása szerint a fajmegőrző programban részt vevő nemzetek mindegyike a saját adottságainak és lehetőségeinek megfelelően tartja a vadlovakat. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a félvad tartási helyekről - mint amilyen a hortobágyi Pentezugi rezervátum - érkező állatok sokkal zavartalanabbul és stresszmentesebben szállíthatók a visszatelepítési programok során, mint amelyek állatkerti körülmények között nevelkedtek. A szakember szerint azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a programban való részvétel nem az egymás közötti versengésre, rivalizálásra, hanem az összefogásra épül.

- Ennek a példaértékű, határokon átívelő együttműködésnek köszönhető, hogy a néhány évtizeddel ezelőtt már kizárólag állatkertben, szigorú szakmai kontroll alatt őrzött 12 szaporodóképes egyedről napjainkra sikerült nagyjából 2500-ra növelni a világon élő Przsevalszkij-lovak állományát. A HNPI 1997-ben 21 lóval csatlakozott a programhoz, ezért hatalmas büszkeség a számunkra, hogy az itt folyó szakmai munkának köszönhetően a helyi állomány napjainkra mintegy 300 főre duzzadt. Pentezugban csak a vadonbeli életre alkalmas, a külterjes viszonyokhoz hozzáedződött, szívós egyedek vesznek részt az örökítésben. A természetes szelekciót követően életben maradó állatok nagyon jó egészségnek örvendenek, mentálisan és fizikailag is erősek, amire szükségük is van a szélsőséges életkörülmények elviseléséhez. Szabadon élő állomány mások mellett például Mongólia több nemzeti parkjában is fellelhető, de lényeges különbség, hogy a Hortobágyon egyedileg fel tudjuk ismerni a vadlovakat. A genetikai vizsgálat nyomán ugyanis minden egyes példánynak pontosan ismerjük a származását, a felmenőit, ami azért lényeges, mert kulcsfontosságú, hogy a belterjes tenyésztés elkerülése érdekében olyan állatokat válogassunk össze a külföldi szállításhoz, amelyek genetikai állománya a lehető legtávolabb esik egymástól.

A Przsevalszkij-lovak megmentése nem csupán a faj fennmaradását segíti elő, hanem a Hortobágy természeti értékeinek védelmét is szolgálja. A HNPI által gondozott hatalmas, végtelennek tűnő füves puszta megőrzéséhez elengedhetetlenek a védett ázsiai vadlovak, akik legelésükkel hozzájárulnak az élőhely fenntartásához és optimális állapotának biztosításához. Ezzel a programmal tehát nem csupán a lovak, hanem a teljes ökoszisztéma védelmét is szem előtt tartjuk.

- A vadlovak európai ága már réges-régen eltűnt a Föld színéről, de a jégkorszak utáni időszakban még a Hortobágyon virágzó vadló- és őstulok-populációk éltek - osztja meg velünk Medgyesi Gergely Árpád. - Az emberi tevékenység megjelenésével azonban a helyzet drámaian megváltozott; a hatalmas testű vadállatok helyett a háziasított fajták vették át a legelők uralmát. Ennek a jelenségnek a hiánya minden bizonnyal kedvezőtlen hatással lenne a helyi ökoszisztémára és a növényi közösségek fejlődésére. Például a Przsevalszkij-lovakat korábban Spanyolországba is szállították, ahol a tudósok megfigyelték, hogy a háziállatokat tartó gazdák számának drámai csökkenése után jelentős mértékben megnövekedtek a pusztai tűzesetek. A legeltetés hiánya miatt ugyanis sokkal több éghető biomassza halmozódott fel egy-egy területen, ezért a spanyolok különösen vártak a vadlovak érkezésére - világít rá a helyzetre az igazgató.

Hozzáteszi, hogy meggyőződése szerint, ha az állományt tömegesen visszatelepítenék Ázsiába, hosszú távon sikeresen helyreállítható lenne az ősi, Isten által megálmodott állapot, amikor a vadlovak még bőségesen száguldoztak a festői keleti sztyeppék végtelenjében.