A magyar és a nyugat-európai bevásárlóközpont-piac között jelentős eltérések figyelhetők meg. Míg Nyugat-Európában a bevásárlóközpontok gyakran komplex szórakoztató központokká fejlődtek, ahol a vásárlás mellett éttermek, mozik és különféle szabadidős tev

Az Európai Unió tagállamai között Magyarország emelkedik ki a lakossági jövedelem kiskereskedelemre fordított részarányával, amely eléri az 50%-ot. Ez az érték jelentősen meghaladja az uniós átlagot, amely csupán 33,9% körüli. A kiadások legnagyobb része, körülbelül a költések felét, élelmiszerek és élelmiszer jellegű termékek vásárlására fordítják a magyar fogyasztók. Ezt követi a vegyi áruk kategóriája, míg a bevásárlóközpontok szempontjából releváns egyéb termékcsoportok, mint például a ruházat, csak ezután következnek. Ezek az adatok a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) legfrissebb kutatásából származnak.

Az MBSZ a tagvállalatai körébe tartozó 63 bevásárlóközpont és 147 hipermarket eredményein keresztül ad képet a szektor működéséről és az arra ható makrogazdasági környezetről.

Magyarországon a bevásárlóközpontok szektora stabil, de az új beruházások száma jelentősen csökkent az elmúlt években, elsősorban az érvényben lévő plázatörvénynek köszönhetően. Az országban 131 bevásárlóközpont, retail park, factory outlet és strip mall, valamint 166 hipermarket működik, összesen mintegy 3,5 millió négyzetméternyi bérelhető területtel, ami a lakossági igények jelentős részét kiszolgálja.

A fejlesztések középpontjában egyre inkább a meglévő központok modernizálása és a fenntarthatósági szempontok integrálása áll, ahelyett, hogy új létesítmények létrehozására összpontosítanánk.

Ez a tendencia azonban eltér az európai átlagoktól, ahol a bevásárlóközpontok száma - bár mérsékeltebb ütemben - továbbra is növekszik. Nyugat-Európában a vásárlók magasabb jövedelme és a változatosabb fogyasztói igények következtében a szektor dinamikusabb fejlődést mutat. Magyarországon viszont a piac viszonylagos telítettsége és a gazdasági bizonytalanság gátat szab az új beruházásoknak.

A GfK és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségében részt vevő Marketing Resolution Kft. által végzett kutatások alapján megállapítható, hogy a magyar lakosság jövedelme, valamint ennek következtében a kiskereskedelmi forgalom 2024 első kilenc hónapjában növekedett. Azonban ez a növekedés nem érte el az előzetes elvárásokat, ami a dinamikáját illeti.

a vásárlók különféle takarékoskodási technikákat alkalmaznak, és megfigyelhető egyfajta diszkontosodás az üzletválasztásnál és a márkák között is.

A globális fogyasztói trendek, így Magyarországon is, egyértelműen az ár-érték arányra helyezik a hangsúlyt, miközben a fenntarthatóság iránti elkötelezettség egyre inkább középpontba kerül. E téren a hagyományos fizikai üzletek előnyei egyre inkább felértékelődnek. Az online vásárlás kényelme mellett a boltok látogatása lehetőséget ad a termékek személyes kipróbálására, a minőség azonnali ellenőrzésére és a szakmai tanácsok igénybevételére, ami a tudatos vásárlói döntésekhez vezet. Emellett a hagyományos üzletek központosított működése révén a logisztikai költségek is jelentősen csökkentek. Ráadásul sok bevásárlóközpont aktívan törekszik arra, hogy edukálja látogatóit a környezettudatos közlekedés és fenntartható életmód fontosságáról, így hozzájárulva a társadalmi tudatosság növeléséhez.

A bevásárlóközpontok nemcsak a fogyasztói igények kiszolgálásában, hanem a gazdaság működésében is jelentős szerepet játszanak. Az iparág munkahelyeket teremt, és közvetlenül hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez. A szektor gazdasági hozzájárulását tovább növeli, hogy a kereskedelmi egységek közvetetten más iparágakat is támogatnak, például a logisztika, az ingatlan-karbantartás vagy az üzletberendezések terén, továbbá dinamizálják a bérleti piacot és az ingatlanfejlesztéseket.