Az erdélyi magyar biológus, aki a tudományos közösség figyelmének középpontjába került.

Urák István biológus, aki a Sapientia EMTE oktatójaként tevékenykedik, a nemzetközi kutatócsoport pókszakértője volt, amely felfedezte a világ eddig ismert legnagyobb pókhálóját egy kénes barlangban, az albán-görög határvidékén. A több mint száz négyzetméteres hálón számos pók él együtt, köztük a házi zugpók és a tüskésfejű pók. A kutatók számára különösen figyelemre méltó, hogy eddig nem tapasztaltak olyan esetet, amikor két eltérő pókfaj osztozik egy közös pókhálón. A felfedezésről készült tanulmány világszerte nagy figyelmet kapott. "A Subterranean Biology folyóiratban megjelent írás a média és az online érdeklődés szempontjából egyaránt a legnagyobb népszerűségnek örvendett, ami valaha is előfordult a Pensoft tudományos kiadványában" - olvasható a folyóirat címoldalán, ahol büszkén hirdették a tudományos kommunikáció terén elért új rekordot, amely az Urák István és munkatársai által írt kutatási cikk példátlan nyilvánosságának köszönhető.

Urák István és csapata 2025. október 14-én a "Subterranean Biology" című tudományos folyóiratban publikálták "Egy rendkívüli kolóniában élő pókközösség a Kén-barlangban (Albánia/Görögország), amelyet kemoszintézis tart fenn" című cikküket. Ez a munka rendkívül gyorsan felkeltette a tudományos közösség figyelmét, és az érdeklődés középpontjába került.

A pókkolóniákról készült tanulmány új mércét állított fel, hiszen a Pensoft Kiadó legkeresettebb cikkévé vált, mindössze egy hónap leforgása alatt felülmúlva közel 27 000 tudományos publikációt.

A cikk egy lenyűgöző felfedezést tár elénk, amely az Albánia és Görögország határán található Kén-barlang mélyén rejtőzik. Itt, a 106 négyzetméteren elterülő, sűrű pókháló lenyűgöző látványt nyújt, amelynek lakói becslések szerint több mint 110 000 pók. Ez a monumentális háló olyan, mint egy élő függöny, amely a barlang titkos világát takarja. Ez az első olyan tudományos tanulmány, amely dokumentálja, hogy két különböző pókfaj közösen szövi a hálóját egy teljes sötétségben lévő környezetben. A barlangban a fotoszintézis helyett kemoszintézis zajlik: a benne található kénből a baktériumok energiát nyernek, amelyet szerves anyagok előállítására használnak fel. A kutatók felfedezték, hogy a hatalmas pókhálót főként a közismert házi zugpók (Tegenaria domestica) 69 000 egyede alakítja, míg a tüskésfejű pók (Prinerigone vagans) 42 000 példánya él együtt e különleges konstrukcióban. Eddig a pókkutatók még nem találkoztak olyan esettel, ahol két különböző pókfaj közösen osztozik egy pókhálón, így ez a felfedezés új fényt vet a pókvilág bonyolult társadalmi struktúráira.

Ki ez a biológus, akinek neve összefonódik a szerénységgel, az egyenességgel, és a következetes kutatói, valamint oktatói munkássággal? A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron 2002-ben indítottuk el az első Környezettudományi szakot. Három évvel később, 2005-ben hirdettünk biológus állást az addig vendégtanárok által oktatott tantárgyakra. A jelentkezők között tűnt fel egy 187 cm magas, vállig érő hullámos hajú, látszólag nem tipikus tanár vagy kutató fiatalember. Ő 1998-ban végzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen biológia-kémia szakon, majd a székelyföldi Köpecen kezdett tanítani az 1-8 osztályos általános iskolában, ahol később az iskola igazgatója is lett. A versenyvizsgán István magabiztosan és szenvedéllyel mutatta be tudományos előadását, amely elnyerte a szakbizottság elismerését. Végül egyhangú döntéssel Urák Istvánra esett a választás. Az egyik bizottsági professzor megjegyezte: "Ildikó, figyelj, egy kiváló biológus kerül a tanszékre, de vágasd le a haját, és ne engedj be pókokat a laborba." Kollegám lett, de egyik javaslatot sem fogadtam meg. Most, 2025-ben is, Istvánnak továbbra is hosszú haja van, és a laboratóriumában "szebbnél-szebb" pókokat fényképeztem le, bizonyítva, hogy a tudomány és a különc stílus képes harmonikusan együttélni.

Hittem benne. Együtt dolgoztunk, néha éjjel kettőig a környezettudomány szak első akkreditációs dossziéjának az összeállításán. Biztattam könyvének a kiadására, együtt drukkoltunk a doktori megvédésén, amely a pókok életéről szólt, és dolgoztunk a tanszék munkatársaival együtt pályázatokon elnyert kutatómunkákban. 2007-ben együtt szerkesztettük a III. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia kötetét. 2008-tól az egyetem docense lett, több mint száz tudományos közleménye szerzője. Az évek során számtalan diák vele készítette az államvizsga dolgozatát. Mint volt tanszékvezető adtam át Istvánnak a stafétát, és 12 évig vezette a Környezettudomány tanszéket (2008-2020 között).

Urák István a pókok világáról szóló rendkívüli felfedezésével hírnevet szerzett nemcsak a Köpecieknek, hanem a Sapientia EMTE-nek, a kolozsváriaknak, a sepsiszentgyörgyieknek, Erdélynek és egész Romániának. Annak tudatában teszem ezt a kijelentést, hogy mind a hírmédia, mind az általános online figyelem tekintetében központi helyre került Urák István. Az Altmetric pontszám (Altmetric Attention Score) mutatja, mekkora figyelmet kap egy tudományos munka a hírmédiában, közösségi médiában, tudományos blogokon. A rendkívüli kolóniában élő pókközösségről írt cikk messzemenően a legnépszerűbb lett a Subterranean Biology szakfolyóiratban eddig megjelent cikkek közül (ahogy fogalmaznak - "Rekordot döntő siker: a pókok megakolóniájáról szóló tanulmány a Pensoft által közzétett legnépszerűbb cikk"). Az Altmetric pontszáma 2254, ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy hónap alatt a világ legidézettebb cikkeinek a felső 5 százalékába került. A világ legnagyobb hírcsatornái közvetlenül a cikkről számoltak be, így a The New York Times, a BBC, a The Washington Post, a The Independent, a Die Welt és az NBC News csatornák, valamint olyan népszerű tudományos kiadványok, mint a Smithsonian Magazine és a Science Alert. Több mint 2200 online említést kapott. Az Erdély tévében, a Digi24-csatornán, a kolozsvári rádióban egyenes adásban készítettek interjút Istvánnal, ahol elsősorban erről a felfedezéséről kérdezték. Megjegyzendő, hogy a román közszolgálati televízió olyan büszkén beszélt erről a felfedezésről, mint a romániai kutatások kimagasló eredményéről, hogy többször úgy nevezte meg, mint a "românul Urák István". Ma az egy milliárd nézettségével a világ legnagyobb tévécsatornája, a kínai Hunan TV kérte fel egy interjúra. A hagyományos médián túl a tanulmány jelentős figyelmet kapott különböző közösségi platformokon is, beleértve a YouTube, a TikTok, a Facebook és az Instagram oldalakat, valamint említéseket a Bluesky és az X felületeken.

Ő Urák István, aki a kolozsvári biológiai tanulmányai után hazatért Köpecre, hogy a helyi általános iskolában tanítson. Kolozsváron versenyvizsgát tett, majd három éven át adjunktusként tevékenykedett az egyetemen, mielőtt 2008-tól docensként folytatta pályafutását. Azóta Sepsiszentgyörgyön folytatja oktató és kutató munkáját. Kedves István, az a teljesítmény, amit elértél, valóban kivételes a mai tudományos világban. Nagyon büszke vagyok rád, együtt a volt munkatársakkal és diákjainkkal. A kemény munkád végre meghozta a gyümölcsét. Öröm volt veled dolgozni, és az évek alatt barátokká váltunk.