Sajnos elszomorító, hogy mennyi időt kell eltölteni a munkával egy saját lakás megszerzéséért Magyarországon.
Az illúziók leomlása - a racionalitás újjászületése -
Úgy tűnik, hogy az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) koncepció úgy tűnik el, hogy közben mégis velünk marad. Mintha egy láthatatlan szál fűzne minket a fenntarthatóság és a felelős vállalatirányítás eszméjéhez, amely folyamatosan alakítja a jövőnket. Az ESG elvei nem csupán trendek, hanem alapvető értékek, amelyek a modern üzleti világ szövetébe szövődnek. Ahogy a vállalatok egyre inkább felismerik a felelős működés fontosságát, úgy az ESG szellemisége egyre inkább beépül a mindennapi döntéshozatalba, biztosítva, hogy a fenntarthatóság nem csupán átmeneti divathullám, hanem tartós irányvonal legyen.
Bár a 2025-ös év küszöbén állunk, a Központi Statisztikai Hivatal frissen bemutatott egy interaktív összefoglalót, amely a 2024-es lakáspiaci tendenciákat elemzi. Az anyagban többségében már korábban ismert adatok találhatók, ám mégis lehetőség nyílik arra, hogy átfogóbb képet kapjunk a magyar lakáspiac jelenlegi állapotáról. Emellett néhány mutató segítségével összehasonlíthatjuk helyzetünket a kontinens más országainak adataival is.
2024 végén a magyar lakások átlagos szobaszáma 291 volt egy száz lakásból álló mintában, ami azt jelenti, hogy szinte háromszobásnak tekinthető az átlagos otthon. Huszonöt évvel korábban ez az érték csupán kicsivel haladta meg a két és fél szobát, így világosan látszik, hogy a szobák száma jelentősen nőtt az évek során. Eközben a lakásokra jutó lakók száma az ezredforduló óta 98-ról 71-re csökkent, ami arra utal, hogy egyre tágasabb lakások épültek az országban. 2024-re a lakások 58 százaléka rendelkezett legalább három szobával, viszont a nagyvárosokban, például Budapesten, ez az arány alacsonyabb volt, csupán 47 százalékot tett ki.
2024-ben a magyar lakások átlagos alapterülete 91 négyzetméter volt, ami jelentősen elmaradt az európai átlag 103 négyzetméteres mutatójától. A legnagyobb lakások, melyek átlagosan 140 négyzetméternél is nagyobbak voltak, Cipruson, Belgiumban és Luxemburgban találhatók. Ezzel szemben a rangsor végén Románia, Litvánia és Észtország helyezkedik el, ahol a lakások átlagos mérete még a 60 négyzetmétert sem éri el, különösen a délkeleti szomszédunk esetében.
A legfrissebb adatok szerint a magyarok körében régóta népszerű a saját lakásban való élet, és ez 2024-re is megerősítést nyert. Az ország lakosságának 92 százaléka tulajdonosként éli mindennapjait, miközben a jelzáloggal terhelt ingatlanok aránya 13 százalékra tehető. Ezen a téren csak Románia és Szlovákia mutatott ennél kedvezőbb mutatókat. A piaci bérlők aránya mindössze 4 százalék, ami az Európai Unió legalacsonyabb értékei közé tartozik. Érdekes, hogy míg Magyarországon a saját otthonban élők aránya kiemelkedően magas, addig Németországban a bérlők dominálnak, hiszen 2024-ben a német lakosság többsége nem rendelkezett saját ingatlannal.
