Minden család életének szerves része, mégis ritkán kerül terítékre.

Az idősebb korosztály elmagányosodása, védtelensége és anyagi kiszolgáltatottsága komoly társadalmi problémát jelent. Ma Magyarországon a hatvan év feletti emberek egyharmada küzd a magány érzésével és az elszigeteltségből eredő depresszióval. Teri néni (Zsurzs Kati) is egy ilyen zárt világban él, Kovács Viktor és Kovács Dominik Koloniál című darabjának középpontjában. Az ő életét egy fiatal lány, Fruzsi (Gál Réka Ágota) segíti megváltoztatni, és találkozásuk mindkettejük számára sorsfordító eseménnyé válik.

Teri néni egész életét abban a faluban élte le, ahol a szíve is megszületett. Fruzsi, a "gyüttment", éppen itt próbálja megtalálni a helyét a világban. Teri néni mindennapjai a palánták és baromfik gondozása körül forognak; a kertje virágzik, miközben befőtteket készít, és ha az egészsége engedi, fát hasogat. Fruzsi ezzel szemben a nagyváros zajától távol keres új értelmet az életében, ahol az önzetlen segítségnyújtás tölti ki a napjait. Azonban a kiszolgáltatottság árnyékot vet mindkettőjük életére. Teri néni számára ez a küzdelem sokkal nehezebb, mint a betegséggel folytatott harc; a belső vívódásai éppen olyan nehezek, mint a fizikai fájdalom, amit elvisel.

Ahogy egykor a csavart oszlopokkal díszített koloniál bútor, úgy az elmúlással való szembenézés keserűsége is hozzátartozik minden család életéhez. Mégsem beszélünk róla eleget. Tom Ziegler Grace és Gloria című műve - amelyből 1998-ban Gena Rowlands és Diane Lane főszereplésével filmet is forgattak - inspirálta a Koloniált.

Két erős nő, két megpróbáltatásokkal teli lélek - a történet középpontjában az idős hölgy áll, akit számos tragédia kísért. Fruzsi élethelyzete, a városi élet nyomasztó terhei és talán a múlt árnyai elől való menekülés okai csak homályosan sejthetők. Kezdetben nehezen találják meg a közös hangot, de végül egy mély és szoros kötelék szövődik közöttük. Fruzsi a nyitottság és az érzelmek megélésének fontosságát tanítja, míg Teri néni a mindennapi élet apró szépségeit és a belső erőt hívja fel a figyelemre. Kettejük kapcsolata nemcsak egymás megértéséről szól, hanem arról is, hogyan lehet a nehézségeket együtt átvészelni.

Egy különleges találkozás bontakozik ki a színpadon, ahol a pályakezdő tehetség és a tapasztalt művész egyesítik erejüket. Zsurzs Kati és Gál Réka Ágota ügyesen szövik össze a két nő sorsát, miközben a finom ritmusban zajló interakciók mély érzelmeket közvetítenek. Zsurzs Kati lenyűgöző érzékenységgel mutatja be Teri néni belső harcát, ahogy küzd önmagával, a külvilággal, és a hirtelen megjelenő fiatal lánnyal való kapcsolatával. Gál Réka Ágota alakítása is rendkívül figyelemre méltó; az apró mozdulatok és a beszédes pillantások többet árulnak el Fruzsináról, mint a szavak valaha is képesek lennének. A két színésznő közötti dinamika olykor szinte varázslatos, és a nézőknek egy felejthetetlen élményt nyújtanak.

„Túl sokszor élünk egyszer” – mondja Teri néni, de talán mégsem elegendő ez az egyetlen alkalom. A Koloniál, bár néha klisés megközelítéssel, mégis érzékenyen közelíti meg az odafordulás fontosságát, az élet mulandóságát, valamint a generációk közötti eltéréseket és hasonlóságokat. Szó esik benne a hit erejéről és azokról az emlékekről, amelyek képesek életben tartani minket.