"Nem arról van szó, hogy pénzt akarunk eltávolítani a rendszerből, hanem arról, hogy a jelenlegi helyzet a saját gyermekeink jövőjét sodorja veszélybe" - nyilatkozta Ravasz Ábel Nagymegyeren.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) idén ismét megrendezte hagyományos igazgatói konferenciáját, amelynek színhelyéül a festői nagymegyeri Plauter Kúria szolgált. A tanácskozás fókuszában a szlovák oktatásügyet érintő átfogó reform állt, valamint annak lehetséges következményei, különös figyelmet fordítva a nemzetiségi oktatás jövőbeli alakulására.

A konferenciát Tóth László, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának Felvidéki Főosztályvezetője nyitotta meg. Kiemelte, hogy a felvidéki magyar iskolák jövője a magyar nemzetpolitika alapvető kérdésévé vált. "Az oktatás alapvetően meghatározza egy közösség jövőjét, és ennek az oktatásnak elsősorban anyanyelvűnek és magas színvonalúnak kell lennie" - mondta. Hozzátette, hogy minden lehetséges eszközt be kell vetni a magyar oktatási intézmények támogatására, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a jelenlegi kihívásokhoz.

Példaként a szászországi szorb kisebbséget említette, ahol a közösség fennmaradását csak a pozitív diszkrimináció tette lehetővé. "A többségi társadalmat kellett meggyőzni arról, hogy a nemzetiségi oktatásra többet kell fordítani, különben elvész a kisebbségi kultúra és nyelv. A felvidéki magyar iskolák esetében sincs ez másként - a pozitív megkülönböztetés nem kiváltság, hanem szükségszerűség" - tette hozzá.

Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere köszöntőjében kiemelte: "Nagymegyer mindig is büszke volt oktatási hagyományaira. Pedagógusaink és diákjaink olyan közösséget alkotnak, ahol a tudás, az emberi méltóság és a felelősségvállalás a legfontosabb értékek. A tanítók egyszerre mentorok, nevelők és példaképek - a felelősségük óriási, de ez az egyik legnemesebb szolgálat" - fogalmazott.

Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke örömét fejezte ki, hogy a tavaly érdeklődés hiányában elmaradt konferencia után idén ismét nagyszámú érdeklődő vett részt a rendezvényen. "Bebizonyosodott, hogy van igény a párbeszédre, az együttgondolkodásra és a közös jövő építésére" - mondta.

A konferencia szakmai részében többek között Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója tartott részletes előadást az oktatási törvénycsomag előkészítéséről és annak várható következményeiről.

Előadásának elején rögtön élcelődve emlékeztetett két miniszter szavaira. "Vasárnap Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter azt mondta, hogy Tomáš Drucker oktatásügyi tárcavezető olyan komplex reformot hajt végre, melynek köszönhetően 15 év múlva 40%-kal emelkedik a szlovák GDP. Drucker miniszter pedig azt mondja, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb reformja zajlik éppen. Hát, egy újszülöttnek minden vicc új..."

Fodor szerint a szlovák oktatásügy "felfokozott időszakot él", mivel öt alapvető jogszabály módosul egyszerre, egy csomagban.

"A mostani csomag 500-600 oldal terjedelmű, és ha a parlament második olvasatba engedi, már csak egy lépés választja el a végleges elfogadástól" - mondta.

A legfontosabb változások között kiemelkedik, hogy 2027-től a gyerekek számára négyéves kortól, 2028-tól pedig már hároméves kortól kötelezővé válik az óvodai nevelés. Ezen kívül egy új intézményi forma, az ipari középiskola is létrejön, amely új lehetőségeket kínál a szakmai képzés terén. Továbbá, a nemzetiségi iskolákban is lehetőség nyílik a bilingvális (két tannyelvű) oktatás bevezetésére, amely gazdagítja a nyelvi és kulturális tapasztalatokat.

Emlékeztetett arra, hogy a 138/2019-es törvény, amely a pedagógusokról szól, több mint 140 módosítást tartalmaz. Növekszik a napközis óraszám, szabályozzák a digitális koordinátorok képzését, és 2029-től az óvónők számára minimálisan alapfokú főiskolai (Bc.) végzettséget írnak elő. A pedagógushiány enyhítésére a főiskolai alapképzést elvégzett hallgatók gyakornokként már dolgozhatnak az iskolákban.

Fodor álláspontja szerint a minősítési rendszer, vagyis az atesztáció terén jelentős előrelépést könyvelhetünk el: a vizsgák mostantól nem csupán az állam hivatalos nyelvén, hanem a kisebbségi nyelveken is elvégezhetők.

A jövőbeli tervek között egy innovatív jogszabály is helyet kap, amely várhatóan a tanügyigazgatási törvény néven vonul be a köztudatba. Ennek a törvénynek a középpontjában az áll, hogy minden egyes iskola jogi személyiséget fog kapni. Ez a lépés jelentős kihívások elé állíthatja a kisebb intézményeket, hiszen új kötelezettségeket és felelősségeket róhat rájuk.

Szerinte aggasztó, hogy 2031-től véget ér a 250-nél kevesebb tanulót oktató kisiskolák számára biztosított finanszírozási szorzó, amely a magyar iskolák közel 90%-át érinti. Ez a lépés valószínűleg arra ösztönzi az intézményeket, hogy összevonják erőforrásaikat.

Ezt követően Ravasz Ábel, az oktatásügyi miniszter tanácsadója tartott egy figyelemfelkeltő előadást a készülő iskolakörzeti törvénymódosításokról. Kiemelte, hogy Szlovákiában az iskolakörzetek a legkevésbé szabályozott elemei az oktatási rendszernek, ugyanis az önkormányzatok saját rendelkezéseik alapján formálják meg őket.

A tervezett jogszabály 44. paragrafusa új alapelveket fektet le: egy iskola - egy körzet, egy cím - egy iskola. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek garantálni kell a helyet a lakóhelyéhez tartozó oktatási intézményben. A nemzetiségi jogokkal rendelkező települések esetében pedig külön nemzetiségi iskolakörzeteket kell kialakítani, hogy a magyar gyerekek számára világosan meghatározható legyen, melyik iskola várja őket.

A magán- és egyházi intézmények esetében a jogszabály egy 70-30 százalékos elosztást javasol: a tanulói létszám 70 százalékát a környékbeli diákok számára kellene biztosítani, míg a fennmaradó 30 százalék szabadon rendelkezésre állhat.

A racionalizációs intézkedésekkel kapcsolatban Ravasz kiemelte, hogy a minisztérium nem szándékozik iskolák bezárására, viszont a jövőben a minőség és az együttműködés fog kerülni a középpontba.

A nagymegyeri konferencián több előadó is megosztotta gondolatait, és a közös üzenet világosan kirajzolódott: a szlovákiai magyar oktatás jövője kizárólag közös gondolkodás, szakmai együttműködés és tudatos érdekképviselet révén biztosítható. Fekete Irén, a pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy "Minden döntésünk, minden apró sikerünk egy-egy tégla abban az építményben, amely a jövő magyar iskoláját tartja." Ez a megközelítés azt jelzi, hogy az összefogás és a közös munka elengedhetetlen a fejlődéshez.