Szegedi muslicák az űr mélyén: a DNS túlélésének titkai a kozmikus sugárzás hatására A szegedi kutatók izgalmas expedícióra indultak az űrbe, ahol a muslicák, mint élő laboratóriumok, segítik feltárni a DNS túlélési stratégiáit a kozmikus sugárzás kegyet

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) három izgalmas projekttel képviseltette magát a HUNOR-program keretein belül. Amikor az űrutazás és űrkutatás témája felmerül, elengedhetetlen, hogy a magyar egyetemek és a hazai tudományos közösség is reflektorfénybe kerüljön.

Kónya Zoltán rektorhelyettes a Mandinernek a kísérletekről beszámolva elmondta: még hosszú hónapokig eltart mire a tudósok kiértékelik azt a rengeteg adatot, amelyet Kapu Tibor hozott magával a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy a következő űrutazásra az egyetem milyen projektekkel készül.

Az SZTE kutatói három izgalmas kísérlet keretében igyekeznek felfedezni, hogy a különleges környezetek, mint például a világűr, hogyan befolyásolják az élő organizmusokat. Kapu Tibor űrutazása alatt rengeteg értékes adat gyűlt össze, amelynek feldolgozása most a tudósok feladata. Ez a kutatás nemcsak tudományos szempontból izgalmas, hanem új távlatokat is nyithat az élet megértésében a kozmikus környezetben.

"Az adatsorok végső feldolgozása hónapokat vesz igénybe. Csak ezt követően osztják meg kutatóink a kísérletek eredményeit."

- nyilatkozta Kónya Zoltán rektorhelyettes.

Az SZTE Élettani Intézet kutatócsapata által vezetett projekt során Kapu Tibor mellett számos űrhajós is hozzájárult értékes adatokkal.

Kónya Zoltán elmondta, hogy kutatásunk célja az asztronauták kognitív képességeinek alakulása a felbocsátás, a külső űrben eltöltött idő, valamint a földi visszatérés folyamatában. Tudósaink azt vizsgálják, hogy ezek a képességek miként regenerálódnak az űrutazás után, és milyen mértékben térnek vissza az eredeti szintre. A vizsgálat során a résztvevő űrhajósok többször is elvégezték a tanulási tesztet a felbocsátás előtt, majd a küldetés alatt és a hazatérés után összesen hétszer töltötték ki a teszteket.

Arra szeretnénk válaszokat kapni - tette hozzá a rektorhelyettes -, hogy bizonyos asszociációs-tanulási képességek miként változnak az űrutazások során."

Az SZTE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszéke különleges küldetést vállalt: muslicákat juttattak el a Nemzetközi Űrállomásra, hogy új tudományos felfedezésekhez járuljanak hozzá az űrkutatás területén.

"A kozmikus sugárzás DNS-re gyakorolt hatásait tanulmányozzuk, és arra is keressük a választ, hogy milyen védekezési lehetőségek állnak rendelkezésünkre ezzel szemben" - nyilatkozta Kónya Zoltán. Hozzátette, hogy a mélyűr felfedezése, különösen a Hold- és Mars-missziók során, elengedhetetlenül szükségessé teszi ezen kutatások elvégzését.

A kozmikus sugárzás hatására ugyanis eltörhet, megsérülhet a DNS.

Viszont léteznek olyan DNS-javító mechanizmusok is, amelyek igyekeznek helyreállítani az örökítő információt.

"Azt tudjuk, hogy ezeket a mechanizmusokat befolyásolni lehet. Tanszékünk kutatói ezeket a folyamatokat vizsgálják" - magyarázta a szegedi tudós, hozzátéve: két enzimet választottak ki, amelyek kulcsszerepet játszanak a DNS-regenerálódásban. A szakemberek olyan muslicákat hoztak létre, amelyek ezeket az enzimeket túltermelik.

"Jelenleg tudósaink az asztronauta muslicák DNS-változásait vizsgálják" - közölte Kónya doktor.

Egy másik kísérlet arra keresi a választ, hogy az űrhajózás során miként változik az űrhajósok mikrobiomja, vagyis azok a baktériumok, vírusok és gombák, amelyek az élő szervezetekben élnek.

Az Orvosi Biológiai Intézet szegedi kutatói egy izgalmas projekt keretében az űrutazás alatt a metagenom teljes spektrumát vizsgálják.

A mikroorganizmusok genetikai kódjának teljes spektrumát vizsgálják.

A szegedi tudósok adatokat gyűjtöttek a programban résztvevő űrhajós pulzusáról és alvásidejéről: ezekből jól lehet következtetni a stressz-szint alakulására is. Az egyetem szakemberei próbálják kikövetkeztetni, hogy az űrutazás során miként változtak meg az asztronauta különböző biológiai folyamatai.

A Szegedi Tudományegyetem már hosszú évtizedek óta aktívan részt vesz az űrkutatás területén. Különösen figyelemre méltó Banga Ilona, a hódmezővásárhelyi születésű tudós, aki a 20. század közepén szinte elérte a Nobel-díj kitüntetést. Kutatásai az izomvizsgálatokra összpontosítottak, mivel az űrutazás egyik komoly következménye az izmok fokozatos leépülése.

Kapu Tibor űrutazása új fejezetet nyitott Magyarország történetében, hiszen ezzel hazánk ismét a világűr felfedezésének élvonalába lépett. Az SZTE számára ez a részvétel kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a kutatási eredményeinket azonnal alkalmazni tudjuk a gyakorlatban.

„A következő űrutazásban is szeretnénk partnerek lenni” – nyilatkozta Kónya Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy az intézmény elkötelezett az űrkutatás iránt. Arról viszont egyelőre nem kívánt részletezni, hogy a jelenleg zajló kísérletek folytatása mellett döntenek-e, vagy új projektekkel lépnek elő.

Képek forrása: Facebook közösségi platform.

A hozzászólások nem átdolgozott anyagok, és a szerzőjük véleményét tükrözik. Kérjük, mielőtt megosztaná gondolatait, hogy alaposan tekintse át a kommentszabályzatot.