"Újra összekapcsolnám Magyarországot a Nyugat értékeivel" - nyilatkozta Magyar Péter a Financial Timesnak, miközben Orbán kihívásait és az euró bevezetésének kérdését elemezte.

Orbán Viktor ellenfele, aki a jövő évi választásokon megbuktathatja Magyarország másfél évtizede hivatalban lévő miniszterelnökét, megfogadta, hogy visszavezeti országát a nyugati hatalmak közé, miután a kormány évekig ellenségeskedett a NATO-val és az EU-val Oroszország miatt - adta hírül Financial Times, amely Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozóját követően interjút készített Magyar Péterrel.

A Tisza Pártot irányító Magyar Péter a lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy amennyiben miniszterelnöki posztot tölthet be, kormánya elkötelezett lesz Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartása mellett, beleértve az euróövezethez való csatlakozást is.

- jelentette ki Magyar, hozzáfűzve, hogy

Ezért az orosz elnök számára fontos, hogy Orbán a hatalomban maradjon.

"A washingtoni látogatás nem a magyar érdekeket szolgálta, hanem Orbán személyes menekülési stratégiáját" - nyilatkozta Magyar. "Orbán minden lehetséges lépést megtett... és azt is vállalta, hogy milliárdokat fektet az Egyesült Államokba, csupán egy évnyi szankciómentességért cserébe."

Magyar Péter így fogalmazott Donald Trumpról, hangsúlyozva egyben, hogy bízik az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatuk "zökkenőmentes" működésében.

A politikai vezető hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányra jut, Ukrajnával kapcsolatos álláspontja az lesz, hogy Moszkvát agresszornak ismeri el. Emellett, az Európai Unió szövetségeseivel összhangban, sürgeti a tűzszünet azonnali életbe léptetését. Ugyanakkor kifejtette, hogy nem tervez hirtelen megszakítást az Oroszországgal fennálló kapcsolatok terén.

Elismerte, hogy Magyarországnak a következő évtized során sürgősen lépéseket kell tennie az orosz energiafüggőség megszüntetése érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók importjának továbbra is lehetőséget kell biztosítania a jövőbeli döntések során.

"Ez nem jelenti azt, hogy ha véget vetünk valakitől való függőségünknek, akkor többé nem vásárolunk tőle"

- hangsúlyozta a Tisza elnöke.

Magyar hangsúlyozta, hogy elsődleges prioritása hazája nemzeti érdeke és az ellátásbiztonság garantálása. Ezt követően az árképzési szempontok, a fenntarthatóság és a geopolitikai tényezők kerülnek a figyelem középpontjába. A kormánypárti és orosz propaganda támadásait pedig határozottan elutasította.

A Financial Times elemzése alapján az ukrán helyzettel kapcsolatos véleménye alig különbözik Orbán Viktorétól. Az ellenzéki politikus hangsúlyozza a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelmét, elutasítja a katonai támogatás nyújtását Kijevnek, és népszavazást tervez Ukrajna lehetséges EU-tagságáról.

Magyarország nemcsak a befagyasztott 20 milliárd eurónyi uniós támogatás felszabadítását tervezi, hanem az eurózónához való csatlakozás ambiciózus terveit is újra felélesztené.

"Orbán kormányai nem éltek a lehetőséggel, hanem inkább visszaéltek azzal, hogy az euróövezeten kívül maradva különálló költségvetési függetlenséget élvezhettek."

- emlékeztetett Magyar, hozzátéve: "Az unortodox gazdasági és pénzügyi döntések nem használtak, hanem ártottak Magyarországnak". Ezután rámutatott a 4,3 százalékos inflációra, a beruházások visszaesésére és a növekvő államadósságra.

Az érvelés szerint évente több milliárd euró takarítható meg, ha sikerülne felszámolni a kormányzati korrupciót és pazarlást. A helyreállt piaci bizalom mellett az alacsonyabb kötvényhozamok és kamatlábak kedvező hatással lennének a gazdasági növekedésre is. A Tisza elnöke rámutatott arra, hogy ha a magyar adósság kockázati prémiumait nem azonnal, hanem egy-két éven belül a lengyelországi szintre emelni tudnánk, az már önmagában is a GDP 2 százalékával csökkentené az adósságszolgálati költségeket.